Tegnap az Európai Urügynökség (ESA) bejelentette az amerikai GPS és a majdani európai Galileo muholdas helymeghatározó rendszerek támogatására tervezett EGNOS tesztfázisának végét, és a rendeltetésszeru muködés kezdetét.

    Az EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service) a GPS muholdakat figyelo földi követoállomás-hálózatból, valamint feldolgozó és feltöltoközpontokból áll, az itt eloállított korrekciós jelek pedig három geostacionárius pályán keringo muholdról jutnak el a felhasználókhoz. A 40 követoállomás jelentos szerepet játszik a felettünk lévo ionoszféra állapotának modellezésében: e közeg jelkéslelteto hatásának becslésével javítható a helymeghatározás pontossága. A folyamatos muholdkövetés egyúttal egy-egy GPS hold rendellenes jeleit is azonnal észleli: ezt az információt a felhasználó felé továbbítva nagyobb integritási szint biztosítható. A muholdas kiegészíto rendszer szerepe elsosorban a közlekedési alkalmazások körében (szárazföldön, vízen és levegoben egyaránt) jelentos. A muholdas EGNOS korrekciók használhatósága a holdak láthatóságának függvénye. Az EGNOS már muködo, észak-amerikai megfeleloje a WAAS.

    A 2000-ben útjára indított rendszer tesztfázisa (EGNOS System Test Bed, ESTB) a vártnál gyengébb teljesítmény miatt igencsak elhúzódott, és csak most, az éles üzem kezdetével ért véget. Az ESTB során a rendszer csökkentett üzemmódban, többnyire kiszámíthatatlanul muködött, a pozíciót sok esetben inkább rontva, mintsem javítva (a tervek szerint az EGNOS a helymeghatározás pontosságát 10-15 m-rol 2 m körülire csökkenti). Az ESTB jeleit kísérleti célból interneten keresztül is el lehetetett érni (SISNeT).

    Itthon a BME Monitorállomása folyamatosan veszi az EGNOS muholdak jeleit, az állomás weboldalán a rendszer aktuális állapotát tükrözo, közel valósideju adatokat tartalmazó grafikonokat lehet letölteni.

Kapcsolódó oldal: 

Az ESA bejelentése