A Financial Times szerint az Európai Unió - pénzhiány miatt - a 3-4 milliárd eurós költségvetéssel tervezett Galileo helymeghatározó rendszerben tervezett muholdak számának csökkentésére kényszerülhet. A pénzügyi források biztosítása, a közpénzek és a magántoke bevonásának módja és mértéke eddig is hosszas tárgyalások témája volt. Az elhúzódó viták és döntések a rendszer teljes kiépítésének idopontját is egyre késobbre tolták.

    A tavaly év végén pályára állított GIOVE-A, és az osszel azt követo GIOVE-B tesztmuholdak után 2008 végére kerül pályára az elso négy Galileo muhold, amelyekkel a kezdeti muködés egyáltalán lehetségessé válik. A fenti holdakra és a kapcsolódó földi állomások kiépítésére vonatkozóan a pénz már rendelkezésre áll: a 950 millió eurós szerzodést az év elején írták alá.

    A további muholdak elkészítésére és pályára állítására, valamint a földi szegmens teljes kiépítésére vonatkozó tárgyalások jelenleg is folynak. A pénzhiányban szenvedo uniós közlekedési büdzsé a bevonható közpénzek mértékét kérdojelezi meg. Ami pedig a magánszféra bevonását illeti, a megvalósításban résztvevo konzorciumokkal való tárgyalásokat a vártnál valamivel enyhébb piaci érdeklodés nehezíti meg.

    A korábbi uniós kutatási biztos Philippe Busquin, aki jelenleg az Európai Parlamentben a Galileo megvalósítását felügyeli, így nyilatkozott: "Nem biztos, hogy tényleg szükségünk van 30 muholdra, a Galileo program 24-25 holddal is sikeres lehet." Jack Metthey kutatási biztos szerint igen-igen szukösek a Galileo költségvetési kilátásai, a kevesebb muhold viszont mindenképpen enyhítene a pénzhiányon.

 A Galileo rendszerben az eredeti tervek szerint 3 pályasíkon összesen 30 muhold keringene, 3 közülük tartalékként. Az újabb elképzelés 5-6 holddal kevesebbel számol.

    Szakértok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kevesebb muhold a minoség rovására megy, ugyanis a lépés a rendszer tervezett lefedettségét és pontosságát csökkenti. Mindez azért sem volna kívánatos, mert eddig többek között a fenti tulajdonságok hangoztatásával kívánta lekörözni a Galileo az amerikai GPS rendszert. "Európa számára egy, a GPS-t követo generáció létrehozása lenne optimális" - mondják.

    A közlekedési szektoron belül is tapasztalható némi ellenállás a Galileo többlettámogatásával szemben, például a repülogépgyártási kutások és fejlesztések terén érdekelt vállalatok részérol, akik az EU-pénzek megvonásától tartanak. Michel Troubetzkoy, az Airbus fo részvényesének számító (mellesleg az iNavSat konzorcium révén a Galileo programban is érdekelt) EADS óriásvállalat elnökhelyettese így fogalmazott: "Az ipar attól tart, hogy a Galileo programhoz szükséges uniós kutatási többletforrásokat éppen a légiközlekedési ágazat terhére teremtik majd elo."

Kapcsolódó oldalak:

További Galileo-hírek