Miért van szükség teszt célú földi helymeghatározó rendszerre?

     A hetvenes évek végén, az amerikai GPS rendszer kiépítésének kezdetén még nem volt pályán elegendo számú GPS muhold, így a rendszer helymeghatározó képességének tesztelésére sem lett volna lehetoség, ha a katonai üzemeltetok az arizonai Yuma mellett nem alakítanak ki egy földi jeladókból álló hálózatot a még hiányzó muholdak "pótlására".

    Az elsoként ekkor alkalmazott ún. pszeudolitek, vagy ál-muholdak a GPS holdakat szimulálva, ám álló, földi helyzetbol bocsátanak ki helymeghatározásra alkalmas rádiójeleket. A pszeudolitek alkalmazása egyébként manapság újra elotérbe került annak érdekében, hogy a precíziós helymeghatározó módszereket az eros takarással bíró területeken (például bányafal tövében vagy épületben) is használni lehessen.

    Az európai Galileo muholdas helymeghatározó rendszer jelszerkezete elso közelítésben hasonló a GPS-hez, ám a konkrét szignálok, kódok és modulációk különböznek, és sok tekintetben új kihívások elé állítják az új muholdas rendszer, a Galileo-kompatibilis vevok, valamint a Galileo-ra épülo alkalmazások fejlesztoit.

    Jelenleg csak egy kísérleti muhold van pályán, melynek fo feladata a Galileo frekvenciáinak biztosítása volt. A második tesztpéldány (GIOVE-B) fellövését az elobbi sikeres muködése okán oszre halasztották, az elso négy "valódi" muhold pedig csak 2008 végére lehet az urben. A 2011 körüli teljes kiépítésig (30 muhold) egy földi szimulációs teszt-terület híján nezéz helyzetben lennének a fejelsztok, akik ekkor a valódi, terepi teszt helyett jobbára csak az ESA (Európai Urügynökség) laboratóriumi körülményei között próbálhatnák ki új eszközeiket és alkalmazásaikat. Ráadásul ez utóbbi laboratórium a kutatást szolgálja, kereskedelmi célból nem veheto igénybe.

GATE, az elso európai helymeghatározó rendszer

    A felmerülo igények nyomán két éve a Német Űrkutatási Központ (DLR) támogatásával, az EADS-Astrium uripari óriáscég részvételével, és a német IfEN vállalat vezetésével egy konzorcium alakult a Galileo tesztkörnyezet (GATE, Galileo Test and Development Environment) kialakítására. A tervek szerint még ebben az évben megkezdik a "teszt tesztjét", jövore pedig már a fejlesztok is használhatják a majdani Galileo rendszert szimuláló környezetet, amely ilymódon az elso önálló európai helymeghatározó rendszer.

Hitler egykori Sasfészke mellol most jeladó sugároz műholdat utánzó jeleket a  berchtesgardeni völgyben húzódó Galileo teszt-területre.

A hat jeladó és a földi monitor állomás (GMS) elhelyezkedése

    A kijelölt 65 km²-es teszt-terület Dél-Németországban, Münchentol délkeletre, az Alpok lábánál fekszik. A festoi hegyek övezte völgyben, Berchtesgarden térségében egy 25 km²-es központi zóna az a terület, amelyben mozogva a környezo hegyormokon (köztük a nevezetes Sasfészek mellett) elhelyezett hat jeladó szignáljai alapján a Galileo-nak megfelelo helymeghatározásra van lehetoség. A földi jeleket a tervek szerint a kezdeti muködési fázisban (IOV) fellott elso 4 Galileo muhold jeleivel együttesen is lehet majd használni.

    A földi pozicionáló rendszer hat jeladója kódolt jeleket sugároz a Galileo mindhárom vivofrekvenciáján, melyekkel az adó és a vevo közötti vektor mérésével térbeli helymeghatározásra van lehetoség. Akárcsak a muholdak, a szignálokat kibocsátó állomások is stabil atomórákkal vannak felszerelve, sot "virtuális muhold üzemmód" -ban (amikor a jeladók egy tényleges muhold pályájának megfelelo adatokat sugároznak) a troposzféra és az ionoszféra jelmódosító hatását is képesek modellezni. A konzorcium szerint vízszintes értelemben egyfrekvenciás vevovel 10, míg két frekvencia használatával 2-5 méteres pontosság érheto el.

    A GATE teszt-környezet egyik fő célcsoportját a Galileo vevok majdani készítoi alkotják - talán ezért is demonstrált a fenti lehetoségeivel a konzorcium az idei CeBIT vásáron.

Kapcsolódó oldalak:

A GATE oldala

További Galileo-hírek