Decemberben a világűrbe lép a Galileo program

Kütyü magazin - 2005. november 10.

GIOVE, azaz Jupiter az elso két Galileo-hold neve
 
Tegnap Hollandiában bejelentették a jelenleg fellövés elott álló elso két európai Galileo-muhold ugyancsak Galilei tiszteletére adott nevét. A két kísérleti muholdat 2008-ig négy "végleges" követi a további pályamenti tesztek elvégzése céljából.


    A GIOVE

nevet (amely a Jupiter bolygót jelenti olaszul) Karla Peijs asszony, Hollandia közlekedési minisztere jelentette be szerdán az Európai Urügynökség (ESA) Noordwijkban létesített laboratóriumában, az ESTEC-ben.
   
    A brit Surrey Satellite vállalat által készített GIOVE A (korábbi nevén
GSTB-V2/A) muholdat sajtótájékoztató keretében mutatták be az ESTEC laboratóriumában, ahová az év végi fellövést megelozo utolsó simítások és tesztek céljából szállították júliusban. A második, immár GIOVE B (GSTB-V2/B) nevu holdat a Galileo Industries készítette, jelenleg Rómában tesztelik, és társához hasonlóan a kazahsztáni Bajkonurból Szojuz hordozórakétával kerül majd fellövésre a következo év elején.
 
A nagy tudós nyomdokain
 
    Az európai Galileo-program elso muholdjait Galileo Galilei
(1564-1642) tiszteletére nevezték Jupiternek. Galilei a csillagászat mellett a navigáció területén is érdemeket szerzett. A híres olasz tudós 1610. január 7-én - a távcsövét elsoként az égbolt felé fordítók egyikeként - fedezte fel a Jupiter bolygó elso négy holdját, melyek késobb a Io, Europa, Ganymedes és Callisto nevet kapták. Galileo felismerte, hogy e négy hold állása gyakori és látható fogyatkozásuk révén egy olyan "órát" biztosít, melynek számlapja a Föld minden pontjáról látható. Az elso négy Jupiter-hold mozgását leíró táblákat a földrajzi hosszúság meghatározására használták vízen és szárazföldön egyaránt. Galileo felfedezése a navigáció, a geodézia és a kartográfia 17-18. századi forradalmát készítette elo.
 
    Mintegy 400 év elteltével az európai "Galileo" muholdas helymeghatározó rendszer révén Európa ma a navigáció újabb forradalmára készül.

A Galileo program fázisai

    A Galileo program megvalósítása a tervezési szakasszal (definition) kedzodött, melyet a fejlesztési és pályamenti teszt-periódus (
Development and In-Orbit Validation), végül pedig a teljes kiépítés és üzemeltetés fázisa (Full Deployment and Operations) követ. Jelenleg a fejlesztési szakaszban vagyunk (Galileo System Test Bed, GSTB). A két említett tesztmuhold tervezésén és megépítésén kívül, a pályamenti tesztek elso részeként urbéli feladatok is vannak, többek között e két hold küldetése lesz az új (rubídium-stroncium és hidrogén mézer) atomórák és a Galileo navigációs szignáljainak tesztelése. A GIOVE holdak fellövése azért sem csúszhat, mert különben az európai program a következo év folyamán elveszíti a Nemzetközi Távközlési Unió által a Galileo számára biztosított frekvenciákat.
 
A miniszterasszony és a GIOVE A muhold az ESTEC-ben. Fotó: ESA

 
    A pályamenti tesztek második szakaszában
2008-ig még négy, késobb a végleges kiépítésnek is részévé váló muholdat fognak felloni. Azért négyet lonek fel, mert a precíz helymeghatározáshoz ennyi muhold jeleinek együttes vétele szükséges, így ezekkel a holdakkal már a Galileo rendszer helymeghatározási képességét is tesztelni lehet. Ezzel egyidoben a földi követoállomásokat is elkezdik kiépíteni.
 


 
A GIOVE A muhold urbéli látványterve. Fotó: ESA

  
    A tesztek lezárása után a teljes kiépítés és üzemeltetés fázisába lépve alakítják ki az urszegmens 30 holdból álló teljes kiépítését, valamint a földi irányítóközpont és a követoállomások végleges rendszerét.
 
Nemzetközi érdeklodés és pénzügyi fedezet
 
    A Galileo-érdekelt országok listája az elmúlt héten ismét bovült, miután Brüsszelben bejelentették, hogy - elso afrikai országként - Marokkó is csatlakozni kíván a programhoz. Ismeretes, hogy Kínával, Izraellel, Ukrajnával, és Indiával már megszületett a megállapodás a Galileo programhoz való csatlakozásról, míg számos más országgal (Norvégia, Marokkó, Dél-Korea, Argentina, Oroszország, Brazília, Chile, Mexikó, Malajzia és Ausztrália) a tárgyalások folyamatban vannak, és Szaúd-Arábia is érdeklodik.
 
    Október 28-án Párizsban az ESA jóváhagyta azt a 950 millió eurós szerzodés-tervezetet, amely az említett négy Galileo-muhold és a kezdeti földi infrastruktúra kiépítésére vonatkozik. A fejlesztési menetrend tartása érdekében az ESA szerint akkor is meg kell kezdeni a kiépítést, ha a szükséges többletköltségek megosztása a tagállamok között még mindig viták tárgya.
 
Kapcsolódó oldal:
 
ESA

Vissza