Legfrissebb híreink
- Soha nem látott adatforgalom decemberben a Magyar Telekomnál
- Rejtett kábelek, maximális hűtés – bemutatkozik a Thermaltake S380
- Pacsit is ad a MediaMarkt robotkutyája
- Csúcsteljesítmény vagy brutális üzemidő? A HONOR Magic8 széria mindkettőt tudja
- Okos eszközök és mikrochip: így maradnak biztonságban kedvenceink az ünnepek alatt
Amikor a bírónak felmegy a pumpa...
GPS és szívritmusmérő figyeli a karmestertEgy
új-zélandi tudományos kísérletsorozatban a kutatók azt vizsgálják, hogy
a fizikai és pszichológiai terhelés miként hat a futballbírók
döntéshozatalára. Vajon egy gyors sprint után, erősen zihálva is jól
határoznak?
A
televíziós közvetítések során a hang továbbítása érdekében már korábban
is szereltek fel mobil eszközöket a játékvezetokre - az új-zélandi
Otago University kutatói azonban tovább mennek, amikor GPS-szel és
szívritmusmérovel látják el oket.
Dr. Chris Button, a Testnevelési Egyetem egyik kutatócsoportjának vezetoje, és Dr. David O'Hare a Pszichológiai Tanszékrol közösen látott munkához, hogy még többet tudjon meg az élvonalbeli bírókat éro terhelésrol.
"A korábbi tanulmányok az atléták esetében gyakran elkülönítve ugyan,
de már foglalkoztak mind a fizikai, mind a pszichológiai
követelményekkel" - mondta Dr. Button. "A régebbi kutatások azért is
problematikusak, mert nem a mostanihoz hasonló éles helyzetben végezték
oket."
"A 2004-2005 között végzett tesztvizsgálatok kimutatták, hogy Új-Zéland élvonalbeli bírói európai kollégáikéhoz hasonló fizikai követelményekkel néznek szembe."
"Korábban is használtunk GPS vevoket a játékok során, ám ezek után felmerült, hogy a játékvezetok mozgásai miként viszonyulnak az általuk hozott döntésekhez? Erre a kérdésre a GPS önmagában nem ad választ - mondta Dr. Button."
Az adatgyujtésre az októbertol jövo márciusig tartó bajnokságban az Otago United csapatának 10 hazai mérkozésén kerül sor. A pozíciót és sebességet rögzíto GPS egység a szívritmus monitorhoz hasonlóan az egész játék folyamán, másodpercenként tárolja majd az adatokat.
A nyers adatokból a kutatók további változókat is ki tudnak majd számolni, úgy mint a bíró gyorsulását, vagy a sprintek gyakoriságát és hosszát. Elkülönül a kocogás és a gyaloglás, és kiderül, hogy a bíró mérkozés milyen hányadát vezette magas, közepes vagy alacsony intenzitás mellett. A mérkozést egyúttal videoszalagon is rögzítik, így a fontosabb események analizálhatók, összekapcsolhatók a GPS és szívritmus adatokkal.
"Szakértoket fogunk felkérni, hogy osztályozzák az egyes döntések minoségét, majd megnézzük, hogy ez hogyan viszonyul a bíró aktuális fizikai állapotához" - magyarázta Dr. Button. "Vajon jó helyzetben volt ahhoz, hogy meghozza a döntést? Futnia kellett, hogy közel maradjon az eseményhez? A szívritmusa rendben volt? Mindezen szempontok együttes vizsgálata, valamint a fizikai és pszichológiai állapot összevetése a kutatás egy igen innovatív aspektusát jelenti."
"A GPS jeladót egy keskeny övön, míg a szívritmusmérot egy mellkasra rögzítheto szalagon viselik a bírók, felszerelésük csak egy-két percet vesz igénybe" - mondta Dr. Button. "A kezdetektol fogva azon voltunk, hogy ne zavarjuk oket az elokészületben vagy a játék során" - tette hozzá. A következo hazai mérkozésre november 12-én, szombaton kerül sor.
Dr. Chris Button, a Testnevelési Egyetem egyik kutatócsoportjának vezetoje, és Dr. David O'Hare a Pszichológiai Tanszékrol közösen látott munkához, hogy még többet tudjon meg az élvonalbeli bírókat éro terhelésrol.
"A korábbi tanulmányok az atléták esetében gyakran elkülönítve ugyan,
de már foglalkoztak mind a fizikai, mind a pszichológiai
követelményekkel" - mondta Dr. Button. "A régebbi kutatások azért is
problematikusak, mert nem a mostanihoz hasonló éles helyzetben végezték
oket." "A 2004-2005 között végzett tesztvizsgálatok kimutatták, hogy Új-Zéland élvonalbeli bírói európai kollégáikéhoz hasonló fizikai követelményekkel néznek szembe."
"Korábban is használtunk GPS vevoket a játékok során, ám ezek után felmerült, hogy a játékvezetok mozgásai miként viszonyulnak az általuk hozott döntésekhez? Erre a kérdésre a GPS önmagában nem ad választ - mondta Dr. Button."
Az adatgyujtésre az októbertol jövo márciusig tartó bajnokságban az Otago United csapatának 10 hazai mérkozésén kerül sor. A pozíciót és sebességet rögzíto GPS egység a szívritmus monitorhoz hasonlóan az egész játék folyamán, másodpercenként tárolja majd az adatokat.
A nyers adatokból a kutatók további változókat is ki tudnak majd számolni, úgy mint a bíró gyorsulását, vagy a sprintek gyakoriságát és hosszát. Elkülönül a kocogás és a gyaloglás, és kiderül, hogy a bíró mérkozés milyen hányadát vezette magas, közepes vagy alacsony intenzitás mellett. A mérkozést egyúttal videoszalagon is rögzítik, így a fontosabb események analizálhatók, összekapcsolhatók a GPS és szívritmus adatokkal.
"Szakértoket fogunk felkérni, hogy osztályozzák az egyes döntések minoségét, majd megnézzük, hogy ez hogyan viszonyul a bíró aktuális fizikai állapotához" - magyarázta Dr. Button. "Vajon jó helyzetben volt ahhoz, hogy meghozza a döntést? Futnia kellett, hogy közel maradjon az eseményhez? A szívritmusa rendben volt? Mindezen szempontok együttes vizsgálata, valamint a fizikai és pszichológiai állapot összevetése a kutatás egy igen innovatív aspektusát jelenti."
"A GPS jeladót egy keskeny övön, míg a szívritmusmérot egy mellkasra rögzítheto szalagon viselik a bírók, felszerelésük csak egy-két percet vesz igénybe" - mondta Dr. Button. "A kezdetektol fogva azon voltunk, hogy ne zavarjuk oket az elokészületben vagy a játék során" - tette hozzá. A következo hazai mérkozésre november 12-én, szombaton kerül sor.
Kapcsolódó oldal:
Az Otago University közleménye