Legfrissebb híreink
- Soha nem látott adatforgalom decemberben a Magyar Telekomnál
- Rejtett kábelek, maximális hűtés – bemutatkozik a Thermaltake S380
- Pacsit is ad a MediaMarkt robotkutyája
- Csúcsteljesítmény vagy brutális üzemidő? A HONOR Magic8 széria mindkettőt tudja
- Okos eszközök és mikrochip: így maradnak biztonságban kedvenceink az ünnepek alatt
Galileo: EU-csillagok háborúja
Baljós árnyak, húzódó döntések Az európai muholdas helymeghatározó rendszer kiépítése kapcsán francia és német gazdasági érdekek ütköznek. A politikusok nyilatkoznak, a konzorciumok várnak. Kik lesznek a Galileo nyertesei?
A londoni Telegraph tegnapi írásában a Galileo-tulajdonos EU tagállamok között már nem csupán a színfalak mögött húzódó belso ellentétekre hívta föl a figyelmet. Amint ismeretes, a Galileo megvalósítására a korábban kiválasztot két konzorciummal (Eurely és iNavSat) tovább folynak a tárgyalások, miután márciusban nem nevezték meg a végleges nyertest. Mint lehetoség, a két pályázó együttes részvétele is szóba került. A német közlekedési miniszter tegnapelott úgy nyilatkozott, hogy a közös megvalósítás Németország számára teljesen elfogadhatatlan. Manfred Stolpe kifejezte, hogy a lehetséges eszközökkel azt kívánják elérni, hogy a Galileo hatása a német iparban kello mértékben jelentkezzék.
A felerészben EU által finanszírozott induló kiadások jelentos költséget jelentettek a nagy adóbefizeto Németország számára. A Telegraph cikkírója szerint Berlin az EADS csoportot is felölelo iNavSat konzorciumot támogatja, ahol - a szövetséges Inmarsat és Thales csoportok brit és francia érdekeltségei ellenére is - eros a német jelenlét. Franciaország ezzel szemben azt kívánja elérni, hogy a spanyol Hispasat és az olasz Finmeccanica mellet a francia Alcatel csoportot tömöríto Eurely konzorcium szintén vegyen részt a megvalósításban. Jacques Barrot, az EU közlekedési biztosa a Galileo következo fázisa finanszírozásának viszatartásával a francia érdekeket szolgálja.
Elképzelheto, hogy hasonló ellentétek következtében kerülhetett a közelmúltban a portugál Pedro Pedreira az Európai GNSS Felügyelet élére, megelozve az esélyesnek tartott francia és német jelölteket. A koncessziós szerzodést az év végéig kellene aláírnia az új igazgatónak. A politikai patthelyzet további csúszást eredményezhet a Galileo üzembe helyezésében: a korábbi 2008. helyett már egyre inkább 2010-2012-es idopontot lehet hallani. A Galileo iránti nemzetközi érdeklodés ennek ellenére töretlennek látszik; az elmúlt héten a Dél-Koreával folytatott tárgyalások kaptak jóváhagyást az EU Tanácsától. Az elhúzódó döntések azonban rontják a Galileo versenyképességét a tervszeruen fejlodo amerikai GPS rendszerrel szemben.
Kapcsolódó oldalak: