Az alábbi képekrol annyit érdemes tudni, hogy egyedi képernyo-pillanatképekbol utólag animált állományok, így az eredeti kép mozgásának finomságát nem érik el. Az állományok így is elég méretesek, így a cikkben csak kicsinyített képek szerepelnek, ezekre rákattintva töltheto le az eredeti méret.

Fontos továbbá, hogy a nálam levo programverzió még tesztelés alatt áll, nem végleges, így az esetlegesen pontatlan feliratok, apró rendellenességek nem a programot minosítik, csak a tesztidoszak természetes velejárói.

A most bemutatott képek mind perspektivikus nézetben, megdöntött térkép mellett készültek. Az ilyen nézet két kedvelt tulajdonsága, hogy könnyebb összefüggésbe hozni az elottünk elterülo valósággal, és hogy a megdöntés miatt sokkal messzebbre látunk elore a térképen, mint amikor felülrol mutatja a program.

Az aktív pont megjelenítése

Mozgótérképes programoknál sokszor bajban vagyunk a kijelölt pont felismerésével. Elofordul, hogy a program fejlesztoje túl jelentéktelen módon jelöli meg az adott pontot, és összetettebb kép vagy nagy átfogású nagyítási szint mellett nehézséget okoz megtalálni azt a pontot, amit a program aktívként kezel (amit elmenthetünk POI-ként, amihez tervezhetünk, aminek a koordinátáit kérhetjük). Máskor pont az a baj, hogy a jelölésére használt ikon vagy nyíl akkora, hogy esetleg kitakar valamilyen fontos elemet a környezetbol. Titokzatos programunk ezt mozgással oldja meg: egy szonárhoz hasonló valamit látunk az adott pont körül "gyuruzni", és maga a pont picike, hogy minden lényeges dolgot lássunk a közelében.

Zoom - zuhanás a térkép felé

A térképes programok egyik fontos tesztje, hogy mit látunk nagyítás-kicsinyítés közben. A rasztertérképes programok léptéke szinte alig-alig változtatható úgy, hogy a térkép jól használható maradjon. A vektoros jellegu adatokkal dolgozó, de azokat fixen megjeleníto programok is rosszabbul teljesítenek ilyenkor, mert rajtuk a feliratok csak bizonyos nagyítási szintek mellett használhatók, egyébként vagy túl kicsik az olvasáshoz, vagy zavaróan nagyok, ráadásul nem biztos, hogy pont a térkép éppen mutatott részén van a kívánt felirat. A zoom-olás a dinamikus kijelzésu programoknak kedvez. Ezek megtehetik, hogy mindig oda tegyék a feliratot, ahol az aktuális nézet szempontjából optimális, és a változó térképméret mellett meg tudják tartani az állandó, mindig olvasható betuméretet.

Az éppen tesztelt rendszer a dinamikus térképmegjelenítésu programok közé tartozik, és amint a második mozink mutatja, azok között is az igényesek közé. A papírtérképeknél és a 2D (felülrol történo) megjelenítésnél megszokott utcanév jelzés (az utca tengelyére írja a nevet) mellett képes az utcanevet egy, az utcába "szúrt" álló táblán is megjeleníteni, amennyiben ezt a nagyítási szint indokolttá teszi. A kétféle megjelenítés között önállóan vált, ahogy mozog a térkép. Dinamikus megjelenítésu programként az egyes utcákból látszó szakasz hosszától függoen néha máshová teszi a feliratot, illetve nem mindig pont ugyanazokra az utcákra kerül felirat.

Érdemes továbbá megnézni a perspektív nézetnél, hogy milyen távolba lehet látni. A programok nagy része a kijelzés gyorsaságának megorzése végett vagy nem enged túlságosan lapos látószöget, vagy pedig mesterségesen kitakarja a távoli területeket, hogy ne kelljen túl sok adattal dolgozni. A fent bemutatott képen látható, hogy ez a program nem fukarkodik a távoli térkép bemutatásával (bár természetesen apró részleteket a távolban nem mutat), és mintha párás lenne a levego, egyfajta "levegoperspektívával" mossa a végtelen homályába a képet. Szinte érezni a Föld domborulatát.

Tilting nagy tartományban - ilyet bizony ritkán látni!

Amiért a perspektivikus nézet szinte könyörög, de valamiért a programok készítoi nagyon ritkán élnek vele, vagy nagyon kis tartományba szorítják, az a látószög változtatása. Az ilyen nézettel rendelkezo programok zöménél a választási lehetoség annyi, hogy vagy felülrol (2D) mutatják a térképet, vagy pedig egy általuk ránk eroszakolt magassági látószögbol. Ez a program szakít a hagyományokkal, és remélem, hogy divatot teremt. A felhasználó a baloldali hardvergombok segítségével menet közben változtathatja a rálátás szögét. Aki szeret a távolba nézni, egészen laposra veheti, aki jobban kíváncsi a közeli manoverekhez tartozó útgeometriára, az szinte a függolegesig emelheti. Az általam eddig ismert programok közül egy van, amelyik még ennél is messzebb megy: fordulóhoz, körforgalomhoz közeledve automatikusan megemeli a szöget, utána pedig magától visszalapít. Remélem, hogy végleges változatában ez a program is tudja majd ezt.

Figyeljük meg, hogy az utcák feliratozása (középtengelyes vagy kiemelt tábla) nemcsak a nagyítási szinttol, hanem a döntéstol is függ, azaz az olvashatóság van foszerepben.

Haladás az úton perspektivikus nézetben

Most pedig nézzük, hogy mit is látunk majd a képen, miközben a valóságban haladunk az ajánlott úton. A képernyominták szimulációs üzemmódban készültek, amire egy felirat is figyelmeztet, de a felirat kivételével ugyanígy néz ki a valós használat közben is, legfeljebb nem 350 km/h sebességet mutat alul.

Igazából itt több animációt is be kellene tennem, ugyanis szinte minden nagyítási szint és minden döntési szint mellett más és más élmény a virtuális suhanás. Amit bemutatok, az egy erosen nagyított térkép melletti lapos kameraszög. Szinte az, amit valóban látunk az autóból. Késobb igyekszem majd folyamatosabb és hosszabb filmet készíteni különbözo és menet közben változó beállításokkal, de a lényeget ez a rövid szakasz is jól mutatja.

További érdekesség, hogy az ajánlott útvonalat mutató zöld csík amellett, hogy kis nyilakkal jelzi a haladási irányt (ami jól jöhet egy bonyolult keresztezodésben, ahol esetleg keresztezzük korábbi utunkat), a kétirányú utaknál az út jobboldalán (jobbkormányos országokban a baloldalán) fut, egyirányú szakaszok esetén viszont az útszegmens közepén. Gyors odapillantással is azonnal megtudhatjuk, hogy kell-e szembejövo forgalomra számítani.

A kanyarodást elojelzo nyíl

Menet közben vettem észre, hogy még az irányváltozatásra figyelmezteto nyíl is mozgatott. Szimuláció közben kevésbé tunik fel, de normál vezetés mellett, amikor viszonylag sokáig közeledünk a keresztezodéshez, már távolról is szépen mutatja (sot mutogatja) a folytatás irányát. Ez az a mozgás, ami végképp sokkal szebb éloben, mert szinuszos jellegu, a végállások felé lassít, kimondottan valós mozgás érzetét kelti.

A következo részekben kitérek a program muködésére és számtalan szolgáltatására is.

Folyt. köv.

Mohos Zoltán (Moha bá)