Már több mint 40 éve, hogy Martin Cooper, a Motorola mérnöke először kezdeményezett mobilhívást. Az első készülék olyan nehéz és nagy volt, hogy a mai technológiával összehasonlítva olyan, mintha egy kisebb méretű gépházzal telefonálnánk. Azóta pedig annyira elterjedtek a mobilkészülékek, hogy szinte el sem tudnánk képzelni az életünket nélküle.

Maga a technológia elmélete korábbra nyúlik vissza: a Bell Labs mérnökei már 1947-ben megálmodták az alapokat az AT&T-nél, majd a hatvanas években fejlesztették tovább. De már a második világháborúban is alkalmazott a hadsereg rádióhullám-alapú telefon-összeköttetéseket.

Na de kanyarodjunk vissza az első hívásra. Hogy is kell elképzelnünk a Cooper által használt készüléket? Nos, a tömege 1,13 kg-ot nyomott, és a kagyló 25,4 centiméter hosszú volt. Az akkumulátor élettartama pedig mindössze 20 perc.

Majd 10 év ugrás után már az első rádiótelefonnál járunk (1983), amely már a nyilvánossághoz is eljutott. A Motorola DynaTAC névre keresztelt készülék 20 gombbal és egy hosszú antennával rendelkezett. Itt már kicsivel többet bírt az aksi – 30 percnél járunk –, viszont a töltéshez 10 óra kellett. A mostani technológiát nézve éppen a fordítottja igaz.

Aztán szépen lassan egyre több mobilkészüléket gyártottak, és az áruk is kezdett csökkenni. 1989-ben már megjelent az első kinyitható telefon, a Motorola MictoTAC. Ez már méreteit tekintve is jelentős előrelépést hozott – bár ma csak óriás „téglafónnak” hívnánk –, valamint a billentyűzet védve volt a lehajtható előlap által.

Négy év múlva (1993) pedig megjelent az első olyan készülék (IBM Simon Personal Communicator), amely már okostelefon tulajdonságokat is hordozott magában. És ekkor már a fejlődés is felgyorsult. Míg ez előbbi készülék 3000 dollárba (kb. 700 ezer forint) került, ez csupán 899 dollár volt (kb. 200 ezer forint).

Talán mindannyian emlékszünk az első Nokiákra a 90-es évek végén. Már lehetett rajtuk játszani (snake), és cserélhető előlappal rendelkeztek. 1998-ban a Nokia 5110-es modellel például már 3 órát lehetett folyamatosan beszélni.

Majd a következő nagy áttörés a színes kijelzős telefonok megjelenése, és a folyamatos karcsúsodás. Ennek egyik jeles képviselője a 2004-es megjelenésű Motorola Razr V3, amely nemcsak színes, hanem dupla kijelzővel is rendelkezett, és a mérete terén is kiemelkedett a sorból: ultravékonyként tartották számon. A beszélgetési idő pedig 7 órára növekedett.

Természetesen az iPhone megjelenése nem maradhat ki a sorból (2007), amely azóta már az ötös modellnél jár. Idén pedig érkezhet a legújabb modell is.

Kép: joaogeraldes.wordpress.com

És hol tartunk most? Azt hiszem, nem kell nagyon belemenni részletekbe, de az egyértelmű, hogy 10 évvel ezelőtt a technológia a mostani nyomában sem járt. A megapixeles felbontású beépített kamera, Infrared, Bluetooth, Wi-Fi, operációs rendszerek, érintőképernyő, 4G, GPS, NFC stb. – mind az elmúlt évek eredményei.

A fejlődés olyan mértékű, hogy már néhány év is elég hozzá, hogy jelentős előrelépésekről beszéljünk. Most már ott tartunk, hogy több computer is kisebb, mint az első telefon.

Forrás: Mashable infografika