A kiállítás a hírközlés technikájának evolúcióját teszi átláthatóvá, felvillantva ebben a klasszikus elektromos kísérletezők és világhíres feltalálók szerepét, bemutatva rádiózásunk hőskorának hétköznapjait. 

Mi inspirálta századokon át a hírközlés fejlődését, hogyan jutottunk el a füst és hangjelzésektől a vízi-távíróig, milyen leleményes megoldásokra jöttek rá eleink? A tárlat mindezek mellett választ ad arra is, hogy a korai kísérletek, rövid életű elmés találmányok és az átütő lendületet adó újabb és újabb technikai alkotások hogyan vezettek a távírótól a hangrögzítésen át a rádiózás elterjedéséig. 

Az 1800-as évek elején egy új tudományág, az elektromosság megjelenése, illetve annak gyakorlatban való alkalmazása a jelátadás eszközeinek fejlesztésében is előrelépést hozott. Ennek kapcsán számos érdekes próbálkozás született, amelyekből jó néhány látható a kiállításban, többek között Samuel Thomas Sömmerring, német orvos 1809-ben készült „bugyborékoló távírójá”-nak másolata is, ami az elektromos áram elektrokémiai hatását használta ki a betűk jelölésére.

Puskás Tivadar 1892-es telefonhírmondó szabadalma, mely az elektromos tömegkommunikáció alapjait fektette le, szintén helyet kap a kiállításban. A tárgyak között látható drótos magnó, szekrény gramofon és a II. világháború idejének anyaghiányos helyzetéből született röntgen hanglemez is. 

A rádió feltalálásához vezető mérföldkövek három teremben tematikus egységekbe rendezve csodaszép, egyedi készülékeken és különleges, működtethető modelleken keresztül vezetik a látogatót. Az első rész a távíró és távközlés kezdeteit veszi sorra, a középső terem a hangrögzítés eszközeinek fejlődését járja körbe, a harmadik terem pedig a rádiózás fejlődését mutatja be. A kiállítást egy digitális stúdió berendezése zárja, ahol a múzeum saját anyagainak feldolgozása folyik majd.

A kiállítás 2016. december 31-ig látható az Elektrotechnikai Múzeumban (1075 Budapest, Kazinczy u. 21.) A kiállítás rendezői: Dr. Antal Ildikó és Szűcs László.

A kiállítás támogatói:

A kiállítás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata és az Elektrotechnikai Múlt Megőrzéséért Alapítvány támogatta.

A kiállítást szakmai anyaggal támogatta: Elektrotechnikai Múlt Megőrzéséért Alapítvány Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, MTVA Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely, Nosztalgia Rádió Egyesület, Postamúzeum, Kovács Endre és Szűcs László magángyűjtők.