Kitört a fociláz, a nagy sportesemények környékén pedig jellemzően fellendül a kereslet a televíziók iránt is. De milyen tévét vásárolnának a magyarok, ha nem lennének anyagi korlátaik, és ehhez képest milyen készülékkel rendelkeznek most? Az LG Magyarország friss országosan reprezentatív felmérést*  készített a magyarok tévévásárlási és -használati szokásairól, amelyből az is kiderül, hogy milyen szempontok alapján döntünk a vásárláskor, és mire használjuk a készülékeinket.

Szakértők szerint az elmúlt évtizedben az okostévé-rendszerek és a kijelzőtechnológia fejlődése, valamint a streamingplatformok térnyerése jelentette a legnagyobb változást az otthoni képernyőhasználatban és a moziiparban egyaránt, míg a közeljövő fejlődési irányait a moziméretű kijelzők, a mesterséges intelligencia további terjedése, és a bárhol játszható, felhő alapú videojátékokhoz megfelelő mobil sávszélesség elérhetővé válása jelölheti ki.

Világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek az elektronikai hulladékok: 2019-ben például 53,6 millió tonna keletkezett, amelynek több mint 80%-a ismeretlen helyen – nem hivatalos hulladéklerakóhelyeken, hulladéktelepeken, bontókban stb. – végezte, és amelyből csupán 10 millió tonna volt az a mennyiség, amelyet dokumentáltan és megfelelően hasznosítottak újra.

Minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel ül le minden nap a tévé elé – derül ki az LG Magyarország országos reprezentatív kutatásából. A fiatal felnőttek közt a legjellemzőbb az internetes tartalomfogyasztás a tévéképernyőn, egyben ők szenderülnek álomba leggyakrabban a bekapcsolt készülék előtt éjszaka. A felmérés eredményei alapján a legfiatalabb korcsoport tölti a legtöbb időt háttértévézéssel, az energiatakarékos televízióhasználat pedig egyértelműen nem szempont itthon.