A digitális ikerszimuláció eddig főként az ipar kiváltsága volt: használatával egy-egy gép működése, az apró részletek is modellezhetőek a virtuális térben, és elegendő csak a tesztek során legjobbnak minősülő verziót legyártani a valóságos környezetben. Így komoly erőforrásokat tudnak megtakarítani például az autóipar vagy az intralogisztika szereplői.

Adatforradalmat hirdetett a Yettel: a hazai mobiltávközlés történetében először egy kizárólag digitálisan elérhető, hűségidő nélküli és korlátlan belföldi adatkeretet biztosító előfizetést vezet be Yepp néven, ami teljes mértékben a digitalizációra fókuszálva új szintre emeli a mobilszolgáltatásoknál eddig megismert ügyfélélményt.

A tanulási segédeszközök talán változnak, az agyunk viszont ugyanúgy működik: rengeteg vizsgálat igazolta már, hogy ha egy információt gépelés helyett kézzel vetünk papírra, azt később könnyebben felidézzük. A digitalizáció és a hagyományos kézi írás élményét egyesítő digitális eszközök valószínűleg minden egyetemista számára stresszmentesebbé teszik a vizsgaidőszakot, egy igazán jó e-ink eszközt azonban valószínűleg nem csak a főiskolások, de bárki szívesen látna a fa alatt, aki szeret olvasni, írni vagy éppen alkotni.

Tízből kilenc magyar tart otthon fotóalbumot, ám a legtöbben ki sem nyitották őket az elmúlt másfél évben – derült ki az Epson országos, reprezentatív kutatásából.* Bár az okoseszközöknek köszönhetően szinte minden pillanatot megörökítünk, mégis mindössze 2 százalékát nyomtatjuk ki a digitális képeknek. Pedig a fotók rendezése és nézegetése pótolhatatlan pozitív hatásokkal jár, például elősegíti az emlékezést, és megerősíti a családi kötelékeket.