A magyarok internetezési szokásai radikálisan változtak az utóbbi évtizedben: míg 2014-ben még sokan asztali számítógépen böngésztek, addig 2024-re tízből nyolcan mobiltelefonjukon is interneteznek. A mobiltelefonok elterjedésével a mobilinternet jelentősége is növekedett: tavaly a válaszadók 45%-a nyilatkozott úgy, hogy internet nélkül nem tudná elképzelni az életét, ami 6%-kal több, mint 2020-ban.

2024-ben egy átlagos magyar naponta körülbelül három órát töltött az interneten, és sokan szabadidős tevékenységként tekintenek az online térre. A digitális világ jelentősége megnövekedett, de sokan már úgy érzik, hogy túl sok időt töltenek online, különösen a fiatalabbak. Az időpazarlás érzése a 16-39 évesek körében jellemzőbb, míg az időt célzottabban használó idősebbek (55 év felett) között ritkább.

A közösségi média szerepe is megnövekedett a baráti kapcsolatok ápolásában: míg 2014-ben még másfélszer annyian tartották meghatározónak, tavaly már négyszer annyian, mint azok, akik nem. Az emberek egyre inkább figyelnek a közösségi profiljukra is: 2014-ben még csak a válaszadók egyharmada, míg tavaly már a fele szánt külön figyelmet rá.

Freepik

A digitális tér az informálódás első számú forrásává vált: míg 2014-ben csak 5 emberből 1 használta elsődleges információforrásként az internetet, 2024-ben már nyolc emberből 8. A járvány alatt a hagyományos médiumok – tévé, rádió – szerepe megnövekedett, mivel azok megbízható információkat adtak a krízishelyzetekben. Ezzel szemben az online platformok egy ideig hitelvesztettek, mivel sokszor álhíreket és szenzációhajhász információkat közöltek, így a felhasználók bizalma csökkent.

Az internetes vásárlás is megerősödött: a járvány idején minden korosztály megtapasztalta az online vásárlás előnyeit, ami növelte a webáruházak népszerűségét.

A pandémia alatt a sportolásra és kulturális programokra szánt idő visszaesett, de 2024-ben már csaknem visszatért a korábbi szintre. A színház- és kiállításlátogatók aránya is emelkedett, és a koncertek iránti érdeklődés is nőtt. Az emberek sportolási szokásai is javultak, és már a rendszeres sportolók száma is visszatért a pandémia előtti szintre.

Bár az élet a lezárások után visszatért a normál kerékvágásba, a stressz és kimerültség érzése egyre gyakoribbá vált. Az elmúlt tíz évben nőtt azok száma, akik rendszeresen kimerültnek érzik magukat, és a stresszes életet is egyre többen élik meg. A stressz leginkább a huszonévesek körében jellemző, míg az idősebbek körében jellemzőbb a stresszmentes, nyugodtabb élet.

Az NMHH kutatása arra figyelmeztet, hogy a digitalizáció gyors fejlődésével még fontosabb odafigyelni a tudatos internet-használatra, hogy az online jelenlét ne veszélyeztesse a személyes kapcsolatokat, mentális jólétet és egészséges életmódot.

Az alábbi videóban Gulyás Benjámin, az NMHH műsorelemző munkatársa ismerteti a tanulmány legfontosabb megállapításait:

English summary

The COVID-19 pandemic accelerated digitalization, with mobile phones becoming the primary tool for internet use, social media playing a bigger role in communication, and online shopping gaining widespread popularity. A recent study by the National Media and Infocommunications Authority (NMHH) highlights the key trends in Hungary's digital and cultural landscape over the past decade, noting the lasting impact of the pandemic. The study shows a shift towards mobile internet use, a rise in social media's importance, and a growing reliance on the internet for information. However, it also points to challenges like increased stress and fatigue, and the need for more mindful internet usage to maintain mental well-being.