Közös tesztmérésekkel vizsgálják az 5G-hálózatokból eredő elektormágneses sugárzást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakemberei. A Nemzetközi Sugárvédelmi Szövetség (IRPA) kétévente megrendezett konferenciáján a két szervezet közös mintamérési projektjét is bemutatták június 4-én a Kongresszusi Központban. 

A tesztek célja annak vizsgálata, hogyan lehet különböző környezetben – például sűrűn lakott belvárosban, vagy agrárterületen – gazdaságosan 5G hálózatot kiépíteni és működtetni, majd ezt a jövőben, amikor az 5G-alapú alkalmazások elterjedése és az adatforgalom növekedése szükségessé teszi, nagy volumenben is környezettudatos módon széles körben megvalósítani. A tapasztalatok alapján a hálózaton később különféle okos szolgáltatások is elérhetővé válnak.

Egy átlagos mobilfelhasználó 11,4 gigabájtnyi adatot használ el havonta, de ezen a téren nagy eltérések vannak a világ országai között: Közép-Európa például jócskán elmarad például Indiától. Az elmúlt tíz évben 700 millióról 6,3 milliárdra emelkedett az okostelefon-előfizetések száma, a teljes mobilos adatforgalom pedig 260-szorosára nőtt. Mindez csupán néhány érdekes megállapítás a mobilkommunikációs trendek egyik legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report 2021 végi kiadásából, amely az 5G vártnál gyorsabb terjedéséről számol be.

A jövő egyik meghatározó hálózati trendje az érzékek internetének megjelenése lehet, mely különböző szenzorok segítségével új szintre emeli majd a távoli kapcsolattartást, és a felhasználók úgy léphetnek majd kapcsolatba emberekkel, gépekkel vagy éppen robotokkal távolról, mintha a közvetlen közelükben lennének – mondta el Erik Ekudden, az Ericsson globális technológiai igazgatója (CTO) a vállalat magyarországi és közép-európai ügyfeleinek tartott előadásában.