Dell XPS 12 teszt

Erőss Csaba, 2013. április 16. 11:30

A Dell XPS 12 egy minden jóval felszerelt laptop, ami pár mozdulattal tabletté alakítható. A koncepció a Windows 8-hoz ideális lehet, de vajon a felhasználóknak is ekkora élmény? Tesztünkből kiderül!

Bevezető

A Windows 8 egységes megjelenése, mely tableten és PC-n is ugyanazt a csempézett felületet adja vissza előrevetítette, hogy a jövőben nem csak az aktuális igényeinknek megfelelő eszközt kapjuk majd a kezünkbe, ha épp gépelnünk kell vagy Fruit Ninjázni, hanem a nálunk lévő egyetlen eszközt alakíthatjuk majd át fennakadás nélkül olyanná, amilyenre szükségünk van.

A Dell XPS 12-nél a monitor horizontális elforgatása adja meg a lehetőséget, hogy pillanatok alatt váltsunk laptopról tabletre és vissza, annak függvényében, hogy melyik megoldásra van aktuálisan szükségünk. Az igazán izgalmas ebben az esetben az, hogy a hardver és szoftver hogyan tudja kielégíteni a két típusú eszközzel szemben felállított igényeket. Közel 100%-os számítógépről és tabletről is beszélhetünk egy időben, vagy csak valamilyen kompromisszumos megoldásról?

Hardveres oldalról minden adott, hogy egy minden igényt kielégítő laptopról beszélhessünk, az SSD-s merevlemez, a 4 GB memória, az i5-7-es processzor és a 12,5 colra jutó Full HD kijelző mindenképpen 10 ujjunk megnyalására ad okot. Ez mondjuk csak azért nem ajánlott, mert az érintőképernyő összetapicskolása hosszútávon nem a legjobb esztétikai élmény.

 

 

Felszereltség

A kis gépház ( 317 x 215 mm) együtt jár azzal, hogy sok csatlakozót nem találhatunk a számítógépen, USB-ből csak hármat sikerült elhelyezni az oldalakon és ami nagyobb fájdalom, HDMI-ből is csak a kisebb, MiniDisplay változat érhető el, így mindig nálunk kell, hogy legyen átalakító is, hogy a gép Full HD képét ki tudjuk tenni egy külső kijelzőre. Eléggé szíven ütött mikor ezt felfedeztem, ennyi pénzért (a gép ára felszereltség függvényében cirka 400 és 540 ezer forint között mozog) nem szeretnék átalakítókkal szórakozni…

Természetesen webkamerát is rejt a készülék, ennek felbontása 1,3 megapixel, amihez duál digitális mikrofon szolgáltatja a tökéletes Skype/Hangout élményt. Felszereltség és multimédia oldalról érdemes szót ejteni a beépített hangszórókról is, melyek az én bot fülem szerint kategória szinten szépen szólnak, ugyanakkor a hangerő tekintetében már küzdenek kihívásokkal, és óvatos popcorn majszolásra adnak okot.

 

 

Nem egyértelmű feature, ráadásul a szerepéről a Sony Vaio E14-ről készült tesztben hosszabban is írtam, ezért itt is érdemes kiemelni a billentyűzet világítás meglétét. Érdekes adaléka ez a laptop piacnak, hiszen a kis ledek beszerelése nem feltétlenül jelent akkora pluszköltséget, ennek ellenére még a drágább gépekből is ki szokták hagyni, pedig nagyban meg tudja könnyíteni a sötét környezetben való munkát. A saját laptopomon nincsen billentyűzet világítás és rendszeresen előfordul, hogy a kijelzőt kell lehajtanom világításként, hogy megtaláljak egy-egy funkciógombot. Ezen a problémán is segítenek a kis fények, emellett pedig a gépelést is könnyebbé teszik a sötétebb helyiségekben.

A teszt a következő oldalon folytatódik!