4G: ismét fókuszban a lefedettség

Idehaza a megfelelő hálózatfejlesztések és a körültekintő felhasználói tesztelések után 2012 elején indult el az első 4G/LTE mobilinternet kereskedelmi szolgáltatás-, azaz több mint másfél éve elő lehet fizetni az új szolgáltatásra. Az új generációs hálózat indulása sokban hasonlított a 20 évvel ezelőtti hőskorszakra, amikor a 2G-s mobiltelefon szolgáltatás méterről-méterre hódította meg az országot. Újra fókuszba került ugyanis a lefedettség, vagyis, hogy az emberek hány százaléka és hol használhatja az új hálózatot.

Gyors internet mobilon is

A 4G hálózat – sokszor a vezetékes szolgáltatást is túlszárnyalva – gyors internetezést tesz lehetővé. Fontos különbség a két évtizeddel ezelőtti hálózatépítéshez képest, hogy az induláskor ezúttal az adatszolgáltatások kerültek a középpontba. A 4G egyik legfontosabb előnye a gyors internetezés, bárhol, bármikor.

Azzal, hogy a 4G a telefonok felé is nyitott, várható, hogy a 4G/LTE hálózat terjedése idehaza újabb lendületet vesz majd az olcsóbb, megfizethető árú 4G-s telefonok érkezésével. Fontos azonban, hogy ehhez az embereknek először meg kell ismerniük az új hálózatot, hallaniuk kell a 4G-ről és mérlegelniük kell, hogy az miben nyújt kedvezőbb lehetőséget, mint a sokuk által ismert és szeretett 3G-s szolgáltatások.

Az eNET, 18 évesnél idősebb, rendszeres internetezők körében végzett friss felmérése szerint a válaszadók közel négyötöde (79,3%-a) hallott már a 4G mobilinternet-szolgáltatásról. Némileg árnyalja a képet, hogy mindössze minden harmadik ember (34,6%) állította magáról, hogy pontosan tudja is, mi az.

Ismeri-e a 4G-t?

Európa: kezdődik!

Persze az LTE képes készülékek eladása még nem feltétlenül vezet a 4G szolgáltatás gyorsabb terjedéséhez, bár fontos előfeltétel. Például a nálunk fejlettebb Nyugat-Európában annak ellenére, hogy sok LTE-s készüléket adnak el, még viszonylag kevés a tényleges 4G előfizető. Miközben Európa fejlettebbik felén az újonnan eladott mobiltelefonok közül már minden harmadik támogatja az LTE-t, a technológia a felhasználók körében csak most kezd elterjedni. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a 4G nem minden szolgáltatónál érhető még el, illetve ahol elérhető, ott sem nyújt teljes földrajzi lefedettséget, leginkább a nagyvárosiak élvezhetik annak előnyeit Nyugat-Európában is.

A napjainkban zajló áttörés után a szakértők a szolgáltatás gyorsuló terjedését vetítik előre. Az Ericsson alelnöke, Douglas Gilstrap szerint 2018-ra a világ népességének hattizede fér majd hozzá LTE-s szolgáltatásokhoz, az előfizetések száma pedig több lesz egymilliárdnál.

Mobilnet: legyen olcsó, megbízható és mindenhol elérhető

A mobilinternettel kapcsolatban világos elvárásaik vannak azoknak, akik már használják ezeket a szolgáltatásokat (a kutatásban részt vettek 43,4%-a). A legtöbben a telefonjuk képernyőjén használják a mobilnetet (29,7%), ennél kevesebben, (12,9%) használják azt számítógépen (adatkártyával, mobil stickkel) és mindössze 7,1% mobilinternetezik a telefonját modemként használva. 

Használ-e mobilinterenetet és hogyan?

Érdekes és fontos tény, hogy a mobilnet használóknál is többen vannak azok (51,9%), akik WiFi-n keresztül szoktak internetezni a mobiltelefonjuk képernyőjén. Mindez azt mutatja, hogy van lehetőség tovább bővíteni a mobilinternet-használók körét azok közül, akik nem szeretik, hogy a WiFi révén helyhez vannak kötve.

Az eNET kutatása kitért arra is, hogy milyen elvárásaik vannak a mobilinternettel kapcsolatban azoknak, akik már most is használnak mobilinternetet. 

Ezek alapján úgy tűnik, hogy a mobilinternet vonatkozásában elsősorban a jó ár-érték arány, a megbízhatóság és a széleskörű használhatóság (lefedettség) a legfontosabb szempontok.

„Kisokosok”: az okostelefontól a többi kütyüig

A mobilinternet terjedése mára elérte a mindennapi használati tárgyainkat is, a mobiltelefon után hamarosan beköltözhet a kameránkba és az óránkba is. Ezért az eNET kutatásának második részében azt vizsgálta, hogy hogyan viszonyulnak a ma fogyasztói a jövő termékeihez. Ezek egy része már ma is hozzáférhető és egyre elterjedtebb (leginkább az okostelefon, a smartTV vagy a táblagép), más részük létezik, de kevéssé elterjedt (például az okosóra, az okoskamera vagy az intelligens porszívó) egy harmadik részük pedig létezik már ugyan, de az egyszerű fogyasztók egyelőre nem juthatnak hozzá (ilyen az internetezésre képes szemüveg, az internetre kötött hűtő vagy a tárgyak nyomtatására alkalmas 3D printer).

A kutatásban azt járták körbe, hogy vajon használják-e már a válaszadók az adott eszközt, szívesen kipróbálnák, illetve megvásárolnák-e? A vizsgált 12 eszköz közül az internetre kötött hűtő, az okosóra és az intelligens, internetezésre képes szemüveg (mint amilyen a Google Glass) osztotta meg leginkább a közönséget. Míg az okostévé (smartv), a tablet, illetve az autóba szerelhető mobilos GPS nyomkövető megítélése a leginkább egyöntetű.

A válaszadókat egyébként három jellegzetes csoportba lehetett osztani a szerint, hogy hogyan viszonyultak ezekhez az eszközökhöz. Az „elutasítók” (22,9%) rendszerint sem nem használják az adott eszközt, de nem is vágynak arra, hogy kipróbálják. Az „instant get” („azonnal akarom”) csoport tagjai (37,8%) leginkább azzal tűnnek ki, hogy köztük találhatók legnagyobb számban azok, akik leginkább nyitottak a vásárlásra – kivéve az okostelefont, amivel közel kétharmaduk eleve rendelkezik és az internetre kötött hűtőt, amitől még ők is idegenkednek. Végül a „kütyümániások” (39,3%) szinte mindenre azt mondják, hogy kipróbálnák (kivéve, amivel már rendelkeznek), viszont a vásárlást még átgondolnák.

Az okostelefon érdekes törésvonalat képez a kutatás résztvevői között: akinek nincs, nagy valószínűséggel tartozik a többi eszköznél is az elutasítók közé, miközben a mobilinternetet is jóval kisebb valószínűséggel használja. A többiek esetében úgy tűnik az okostelefon (és a mobilinternet) egyfajta trójai falóként működhet, ami sokaknál megnyitja az utat a többi kütyü felé.