Példátlan változás zajlik a szórakoztatóipar világában: hódítanak a netes videók, az előfizetéses online modellek és a különböző videójátékok. Ez jelentősen átrendezi az ágazat hagyományos működését. A már videójátékokkal és internettel felnövő, Y, Z és Alfa generációk az egyik legcsábítóbb fogyasztói szegmenst jelentik a vállalatok számára, főként azért, mert ez a generáció kevésbé a megtakarítás, mint az élményhalmozás iránt fogékony. Ráadásul nem néznek TV-t, nem olvasnak újságokat, nem járnak sportmeccsekre és a közösségi média legismertebb platformjai mellett is csak néhány évre kötelezik el magukat, hogy aztán újat keressenek. „Ez olyan kihívást jelent az iparág eddigi szereplőinek, melyre innovatív válaszokat kell adniuk, ha túl akarnak élni - ez pedig egyelőre legjobban talán az esportban érhető tetten.” – magyarázza Balázs Sebestyén, a KPMG globális sporttanácsadási részlegének munkatársa.

Az esport szervezett, versenyszerű videójátékozásként definiálható. Ahogyan a tömegsport is eltér a profi versenysporttól, ugyanúgy az esport világa is merőben más, mint az otthoni „videójátékozás”. Az esport népszerűségének fő oka, hogy a modern fiatalok igényeit a legmagasabb fokon képes kielégíteni: intenzív, interaktív, kompetitív, ráadásul ingyenesen is szórakoztató.

Az esportban a kezdők és az igazán profik között nem olyan óriási a távolság, ami meghatározó különbség a professzionális sporttal szemben, ahol egy top sportoló kinevelése akár százmillió dolláros invesztíció is lehet összességében.

Ez a váratlan népszerűség egyszerre kihívás és üzleti lehetőség is a konkurens műfajoknak. A nagy szórakoztatóipari cégek, a sportklubok és az ezekben az iparágakban aktív befektetők igyekeznek megragadni az esport által kínált lehetőséget, mindenki próbálja elérni az esport globális rajongótáborát. Ezáltal egyre több pénz áramlik az esportba, mely tovább gerjeszti a növekedést. 

Ugyanakkor az esport és a hagyományos sportágak egymáshoz való viszonya egyelőre nem tisztázott: egyrészt együttműködés tapasztalható, hiszen a legnagyobb ligák és csapatok már jelen vannak az esportban is. Erre Magyarországon is egyre több példa van (Budapest Honvéd, MTK, DVTK), ráadásul a patinás magyar klubmárkák az esport által akár a nemzetközi színtérben is megmutathatják magukat. Másrészt a rivalizálás is jellemző, az esport ugyanis a fogyasztók időráfordításában a hagyományos sportágakkal versenyzik.

Egy felmérés (Newzoo, 2016. október) szerint az esport amerikai, 21 és 35 év közötti rajongóinak 75 százaléka vélekedett úgy, hogy az esport elveszi az időt más sportágak követésétől. Sőt, a kutatás tanúsága szerint ebben a fogyasztói szegmensben az esport már beérte népszerűségben a baseballt és a jégkorongot is. Egy ilyen felmérés valószínűleg Magyarországon is hasonló trendet mutatna, tekintve hogy az esport rajongók tábora itthon idén már 425.000 főre volt tehető (eNet, 2019. február). Az esport fenyegetése továbbá tetten érhető a nézők átlagéletkorában is – míg a hagyományos sportokra a közönség elöregedése jellemző, addig az esport egy nagyon fiatal bázissal rendelkezik (2016-ban 32 évre volt tehető ez az átlagéletkor).

Azonban a fő számok hiába ígéretesek, minden gyorsan fejlődő iparág esetében vannak megkerülhetetlen kérdések, melyeket tisztázni kell. Elsősorban azt, hogy miként is néz majd ki az iparág alapvető üzleti modellje, miből lesz a cégeknek hosszú távon pénze. „A bevételek döntő többsége (kb. 60%-a) jelenleg a szponzoroktól és a hirdetőktől érkezik, ellentétben a hagyományos sportokkal, ahol a közvetítések jogdíjai dominálnak, és a jegybevételek sem elhanyagolhatók. A legnagyobb lehetőséget a közvetítési jogok eladásából származó bevételek jelenthetik az esport számára, ez 2019-ben több mint 40%-kal nőtt globálisan” – mutat rá Balázs Sebestyén.

A legtöbb szakember továbbra is bízik az esport térhódításban, de gyakran találkozhatunk kritikus hangokkal is, akik szerint a gyorsan fújódó lufi hamarosan kipukkanhat. „A következő évek nagy kérdése az lesz, hogy mely befektetések térülnek meg, illetve hogy lehet-e önfenntartó az ágazat folyamatosan érkező friss tőke nélkül is?” – fogalmaz a KPMG tanácsadója. Legyen bármilyen látványos is az esport világa, ha organikus úton nem hozza meg a várt profitot, akkor a befektetők számára csalódást okozhat.