A legszembetűnőbb változás a tárolóegységben és a kijelzőben történt. Az iPod Nano-ban már flash-memóriát alkalmaztak, a mozgóalkatrészek mellőzésével pedig egy valóban akadozás-mentes lejátszót sikerült megalkotniuk. A változtatásoknak köszönhetően a Nano sokkal tovább bírja egy feltöltéssel, a színes kijelzővel pedig a számítógépen tárolt képeinket is a lejátszóra lehet tölteni. A zeneszámokhoz tartozó lemezborító és a dalszöveg is megjeleníthető.

Az iPod Mini után a Nano első szériáján a burkolatot a jól bevált alumíniumról műanyagra cserélték, és csak fekete vagy fehér színben volt kapható. Ez a sorozat a korábbi társaihoz viszonyítva nem is volt olyan strapabíró, sokan pedig arra panaszkodtak, hogy a műanyag könnyen karcolódik. Talán ebből és a Mini legendás sikeréből kiindulva tértek vissza a jól bevált alumínium vázhoz és a divatos, fiatalos színekhez. Az új Nano Magyarországon ötféle színben kapható, a tengerentúlon ebből még piacra dobtak egy különleges piros változatot is. A lejátszó minden tartozék nélkül csak 28 gramm, valóban vékony és egy ingzsebben is könnyen elfér, egy külön megvásárolható öv segítségével sportolásnál a karunkhoz is rögzíthetjük.
Természetesen ehhez is számtalan kiegészítőt vehetünk, de a gyári csomag tartalmaz mindent, amire egy hétköznapi használat során szükségünk lehet. USB csatlakozón keresztül lehet a számítógéphez csatlakoztatni, és a Shuffle-hoz hasonlóan az iTunes szoftver segítségével lehet a zeneszámokat a lejátszóra tölteni. A Színes kijelző is több lehetőséget ad. Az adott zeneszámhoz tartozó lemezborító és a dalszöveg is a számhoz rendelhető az iTunes  zeneboltból, vagy külön egy másik szoftver segítségével (ezzel részletesebben az iTunes-ről szóló cikkben foglalkozunk). A számítógépen tárolt fényképek, telefonkönyvek, naptárbejegyzések is szinkronizálhatók, így a Nano egy kicsit a PDA funkcióit is átveszi, persze az eszközön tárolt információ csak számítógép segítségével frissíthető.

A Mini-hez képest a Nano-hoz sokkal jobb minőségű fülhallgatót adnak,  a design viszont a régi maradt. A számítógéppel való szinkronizálás Windows és Mac környezetben is tökéletesen működik, az iTunes segítségével könnyedén frissíthetjük az éppen aktuális kedvenc zenéinket,  de számtalan egyéb lehetőségünk is van. Az iPodok sajátos érintőgombhoz hasonlító „click wheel” kezelőszerv segítségével  több ezer zene közül is pillanatok alatt meg lehet találni azt, amit éppen hallgatni szeretnénk. Nem kell egyenként végigmenni a hosszú listán, csak a megfelelő kezdőbetűhöz kell pörgetnünk, aztán lassabban tekerve a tárcsát kiválaszthatjuk az adott számot.
A Nano-n tárolt képeket pedig nemcsak a lejátszón lehet megnézni, de egy kábellel a TV-hez csatlakoztatva, diavetítést is tarthatunk. Az idősebb korosztálynak már nem biztos, hogy érdemes a Nano-t választania. A kijelző 1,5 colos, ami tényleg nagyon kicsi, képeket nézegetni ilyen méretben pedig kifejezetten fárasztó. A számok címét és a lemezborítót, esetleg még a dalszövegeket meg lehet rajta nézni. Apple esetében az Address Bookban tárolt adatokat, PC esetében pedig az Outlookban tárolt elemeket a Nano-ra lehet tölteni. A Nano természetesen magyarul is tud, az Apple magyarországi honlapjáról pedig az iTunes magyarra fordított kiegészítése is elérhető.

Aki a Nano-t választja, biztosan nem fog csalódni, a nem éppen olcsó árért a világ egyik legjobb médialejátszóját kapja.

Kapcsolódó cikkek:

• Megjelent az iPhone
• Lezárult az Apple-vita
• Piros iPod Nano az Apple-től
• iPod Shuffle 1GB TESZT
• iPod Video TESZT
• iPod Mini TESZT