Melyek a legidegesítőbb online hirdetések?

Kütyü Magazin - 2013. június 12.

A PS:PRovocative megbízásából az NRC által végzett, 1000 fős kutatásból kiderült, hogy gyűlöljük a YouTube videohirdetéseket, ellenben egyáltalán nem vagyunk elutasítóak a PR-cikkekkel szemben.

A PS:PRovocative megbízásából az NRC végzett egy kutatást, online kérdőíves felmérés segítségével. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy mely olnine hirdetéseket találjuk a legbosszantóbbnak, s melyek azok, amik kevésbé zavaróak, illetve hasznosak.

Bosszantóak a videohirdetések

Csaknem minden harmadik magyar internetezőt zavarnak a YouTube videók alatt megjelenő hirdetések, míg a PR-cikkeket és a Google hirdetéseket hasznosnak tartjuk – derült ki egy az online reklámok megítélését vizsgáló független felmérésből.

A PS:PRovocative PR-ügynökség ezer magyar válaszadót kérdezett meg arról, hogy milyen típusú online reklámokat tartanak informatívnak és melyeket bosszantónak. Az eredményekből az derült ki, hogy legjobban a YouTube videók alatt megjelenő hirdetések zavarnak minket, a PR-cikkeket viszont szívesen olvassuk. Az e-mailben érkező ajánlatok és a Google AdWords hirdetések mellett ezt a fajta kommunikációt tartják a leginformatívabbnak az internetfelhasználók, míg mindössze 6 százalékuk szerint bosszantóak a PR-szövegek.

 

 

A hetente legalább egy alkalommal internetező felnőtt magyar lakosság egyharmada szerint azonban kifejezetten idegesítőek az online videók előtt vagy közben felbukkanó reklámok. Ráadásul pont a fiatalok utálják a leginkább ezt a fajta hirdetési formát. A 18–29 éves korosztály esetében az elutasítási arány eléri a 40%-ot, majd korcsoportonként csökken, így az 50 év felettieknek már csak 15%-át idegesítik a videók alatt elhelyezett reklámok.

A Facebook jól csinálja

A PS:PRovocative felmérésének érdekes eredménye, hogy a Facebookon megjelenő hirdetések kevésbé zavarják a magyar internetezőket, mint a hagyományos bannerek. A legnagyobb közösségi portál oldalsó hirdetései mindössze a felhasználók 5 százalékának szúrják a szemét, de a szponzorált posztokkal kapcsolatban is csupán a felhasználók 10 százaléka fejezte ki nemtetszését.

A közösségi háló hirdetései emellett hasznosságuk tekintetében megelőzik a hagyományos webes hirdetéseket: a szponzorált posztok és az egyéb Facebook hirdetések a válaszadók 16%-a szerint informatívak, míg a hagyományos bannereket csupán 10% tartja hasznosnak. A Facebook hirdetéseit ezen belül a nők kedvelik a leginkább: a szponzorált posztok 11%-uk szerint informatívak, míg a férfiaknál ez az arány 6%.

Kedvelt, de bosszantó

A felmérés azt is alátámasztotta, hogy a fiatalok és az idősebbek másképpen viszonyulnak az online hirdetési felületekhez: a 18–29 évesek kevésbé tartják hasznosnak a hírleveleket, ugyanakkor fogékonyak a PR-cikkekre. A 30–39 évesek a Facebook szponzorált posztjaira kevésbé kíváncsiak, az ötvenes éveikben járó internetezőket pedig a PR-cikkek és a weboldalakon található bannerek bosszantják. 

Emellett kiderült, hogy az informatívnak tartott hirdetési formák nem feltétlenül kedveltek is. Jó példa erre az e-mail marketing, melyet a megkérdezettek közül a legtöbben (40%) tartottak hasznosnak, viszont egyúttal a videohirdetések (30%) után ezt ítélték meg a második legbosszantóbb (27%) hirdetési formának.

 

Petrányi-Széll Rita, a PS:PRovocative ügynökség ügyvezetője és tulajdonosa

 

„Az e-mail marketing a kutatásunk szerint a Google AdWords keresőhirdetések és az online PR-cikkek után összességében a harmadik legelfogadottabb online hirdetési forma a magyar internetezők számára, melynek esetében kiemelt fontosságú a megvalósítás módja. Ezt az eszközt lehet nagyon jól, ugyanakkor könnyű nagyon rosszul alkalmazni” – emeli ki Petrányi-Széll Rita, a PS:PRovocative ügyvezetője. A PR-szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ügynökség kutatása arra nem kereste a választ, hogy mitől lesz jó vagy rossz egy hirdetés, ehelyett a magyar internetezőknek az egyes online hirdetési formákhoz való általános viszonyulását térképezte fel.

A végső rangsor felállításakor a PS:PRovocative munkatársai az adott hirdetési forma elfogadottságának („informatívnak érzem”) és elutasításának („bosszantónak érzem”) arányát vették figyelembe.

A kutatás eredmémyeit szemléltető infografikont itt találod.

 

Vissza