A digitalizáció gyors ütemben fejlődött a koronavírus-járvány alatt: a mobiltelefon lett a legfontosabb eszköz az internetes böngészéshez, a közösségi média szerepe a kapcsolattartásban tovább erősödött, és a vásárlók egyre inkább az online térben szerzik be a termékeket. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb kutatásában a Kantar-Hoffman piackutató intézet felméréseit elemezve mutatja be az elmúlt tíz év legfontosabb digitális és kulturális trendjeit, valamint a járvány hosszan tartó hatásait.

Pápalátogatás, törökországi földrengés, a Wagner-csoport zendülése, izraeli–palesztin háború, Suhajda Szilárd halála – egyebek között ezek a témák kötötték le leginkább a hírolvasók figyelmét 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) online média használatáról készült éves elemzéséből az is kiderült, hogy kevesebbet neteztünk tavaly, mint 2022-ben.

Az aktív korú lakosság több mint 90 százaléka rendszeresen internetezik. A gyerekek körében egyre korábban kezdődik az internethasználat, de meglepő adat, hogy még a 85 év körülieknek is a közel 20 százaléka rendszeresen böngészi a világhálót – derült ki Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új felméréséből.

A legtöbben 3-5 órát töltünk online naponta, 17 százalékunk viszont egész nap a neten van valamilyen formában. Bár egyre többet intézzük az ügyeinket online, úgy tűnik, az új normálisban is a régi az alap. A járvány tehát nem befolyásolta hosszú távon az internetezési szokásainkat, az online térbe vetett bizalmunkat viszont sokkal inkább. Többek között ez derült ki az Allianz Hungária Zrt. „Generációról generációra” című össztársadalmi kutatás-sorozatának harmadik, nem reprezentatív felméréséből.