Az összes szélessávú hozzáférést tekintve 2015-2018 között megduplázódott az optikai (FTTH) elérések aránya a Telekom hálózatán, mára csaknem minden negyedik elérést ezen a korszerű, időtálló technológián biztosít a szolgáltató. Az optikai hálózat nyújtotta előnyök nemcsak a városokban élők számára elérhetők, hanem több mint 300 olyan településen is, ahol a lakosok száma 5.000 fő alatti, sőt ennek közel a fele 1.000 lakos alatti kistelepülés. De nem csak az optikával lefedett területeken élők élvezhetik az egyre gyorsuló vezetékes net előnyét. A Telekom hálózatán ma minden második elérés legalább 100 Mbps sebességet kínál. 

A jelentős hálózatfejlesztési beruházások lehetővé tették, hogy a Telekom tavaly megújítsa otthoni internet portfólióját. Kábeles és optikai lefedettség esetén a legkisebb csomag sebessége is már 150 Mbps. A Telekom kábelhálózatának jelentős részén elérhetővé tette az 500 Mbps sebességű csomagot. Emellett felismerve a nagyobb feltöltési sávszélesség iránti igényt, az optikával lefedett területeken megjelent a Net XL 2000/1000 és Net L 1000/1000 díjcsomag, amelyekben elsőként jelenik meg az 1 Gbps-os feltöltési sebesség. 

A Magyar Telekom saját erőforrásaira támaszkodva 2015 tavaszán gyorsította fel újgenerációs vezetékes hálózatfejlesztését, amellyel jelentősen javította a vidéki területek ellátottságát, az ott elérhető szolgáltatás minőségét. A korszerű infrastruktúra kiépítéséhez további lendületet adott, hogy a Szupergyors Internet Program keretében a Magyar Telekom a digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázatokon 12,1 milliárd Ft európai uniós és 0,5 milliárd Ft állami forrást nyert el, amihez még nagyságrendileg ugyanekkora mértékű saját forrást is biztosítania kellett a vállalatnak. Összességében a Magyar Telekom öt év alatt (2014 és 2018 között) – frekvenciadíjak nélkül – közel 240 milliárd Ft-ot költött Magyarországon vezetékes- és mobilhálózatainak fejlesztésére. 

A szolgáltató 2018-tól már csaknem kizárólag gigabit-képes hálózatokat épít. A Magyar Telekom célja hosszabb távon, hogy az ország teljes területén mindenhol gigabites hálózati képességet tudjon biztosítani. Ezért a következő években nagy hangsúlyt fektet az optikai lefedettség további növelésére, fokozatosan kiváltva ezzel a rézhálózatokat. 

A magyarországi hálózatfejlesztési törekvések eredményei nemzetközi felmérésekben is tükröződnek. Például a szolgáltatások összehasonlításával foglalkozó brit cable.co.uk portál 2018-as felmérése**  szerint egy év alatt másfélszeresére, másodpercenként 34 megabitre nőtt az átlagos letöltési sebesség itthon. A 200 országot rangsoroló listán Magyarország a 9. helyet szerezte meg, és olyan országokat előzött meg, mint például Svájc vagy éppen Japán. 

A korszerű távközlési infrastruktúra megléte fontos tényező egy ország versenyképességében. Egy az ITU ( International Telecommunication Union, Nemzetközi Távközlési Egyesület) által 2018-ban publikált tanulmány***  is alátámasztja, hogy a szélessávú internet jelentős hatással volt a világgazdaságra az elmúlt hét évben. A tanulmány megállapította, hogy a vezetékes szélessávú ügyfélpenetráció egy százalékos növekedése 0,08 százalékos növekedést eredményez a GDP-ben, míg a mobil szélessávú ügyfélpenetráció egy százalékos növekedése 0,15 százalékos GDP-növekedést eredményez, ami 10 százalékos ügyfélpenetráció-növekedésnél már a GDP 0,8 százalékos ill. 1,5 százalékos növekedését jelenti. 

A Telekom hisz abban, hogy a digitális lehetőségkihasználásával bárki előrébb juthat a maga területén – legyen szó egyéni, családi, üzleti vagy akár társadalmi célokról. Ennek érdekében folyamatosan fejleszti az extragyors internetet biztosító Tettek Hálózatát, hogy az az egyéni és közösségi célok biztos támasza lehessen.

_______________

* A NET XL 2000/1000 díjcsomag esetében a kínált letöltési/feltöltési sebesség 2000/1000 Mbps. A garantált letöltési/feltöltési sebesség 300/50 Mbps. A maximális letöltési sebesség több eszköz egyidejű használatával érhető el.

** https://www.cable.co.uk/broadband/speed/worldwide-speed-league/

*** ITU: The economic contribution of broadband, digitization and ICT regulation