Mivel vízbázisú tintát használnak, ezért nem termelnek veszélyes hulladékokat az Epson piezoelektromos tintasugaras irodai multifunkciós berendezései, és lényegesen kevesebb a szállópor is: tonerpor egyáltalán nincs, legfeljebb papírpor. A hő nélküli technológia miatt nincs szükség hűtőventilátorokra a képalkotó egységben, ezért ezek a gépek lényegesen csendesebbek lézeres társaiknál. További előny, hogy nem lép fel a nyomtatás kellemetlen mellékhatásaként a kellemetlen szagú, mérgező ózon sem.

Még ennél is lényegesebb eltéréseket láthatunk a két kategória között az energiahasználatban. Az Epson magyarországi csapata egy közepes méretű, jelenleg 15 lézeres irodai multifunkciós berendezést működtető elképzelt vállalkozás ötéves üzemeltetését szimulálta az eredeti gépek megtartása és lecserélése mellett. A kalkulációhoz azt feltételezték, hogy a képzeletbeli cég a világ első számú információtechnológiai-, telekommunikációs- és fogyasztói technológiai piacokat vizsgáló társasága, az IDC szerint Magyarországon a három aktuálisan legnépszerűbb irodai multifunkciós lézeres multifunkciós eszközből használ típusonként ötöt. A 30-60 lap/perc teljesítménykategóriába eső gépekkel készülékenként és havonta 5000 fekete-fehér és 2500 színes oldalt nyomtatnak átlagosan, az átlagos nyomtatási terjedelem pedig 5 oldal. 

Az Epson szakértőinek számításai szerint a meglévő lézertechnológiás gépek lecserélése 7510 kWh energiamegtakarítást eredményezne öt év alatt, ami – azzal az egyszerűsítéssel élve, hogy ebben az időszakban a villamosenergia végfelhasználói ára nem változik, azaz a képzeletbeli cég 250 forint plusz áfát fizet kWh-ként – 1 877 464 forint mínuszt jelentene a villanyszámlában. Amennyiben ezt visszavetítjük az öt év alatt elkészülő, összesen 6 750 000 ív nyomatra, a megtakarítás 0,28 forint egy A4-es oldalon. A rezsi mellett az sem elhanyagolható, hogy az energiaigény ilyen mértékű mérséklése a szén-dioxid kibocsátásban is jelentkezik: a lényegesen kevesebb elhasznált áram miatt ebben a periódusban 1464 kg CO₂ emissziótól lehetne megkímélni a környezetet. Mivel a piezoelektromos tintasugaras gépeknél kevesebb a karbantartási célú leállás, öt év alatt 65-tel kevesebb alkalommal kellene kellékanyagcsere miatt hozzányúlni az Epson nyomtatóihoz. 

„A szimulációban kizárólag az elektromos áramon elérhető megtakarítást forintosítottuk” – hangsúlyozta Drienyovszki Anna, az Epson hazai marketingvezetője. Annak pénzbeli kifejezésétől tehát eltekintettek, hogy a bemelegedés elmaradásával mennyi munkaidőt lehet megspórolni, pedig így a dokumentumok lényegesen gyorsabban készülnek el, mint a lézeres eszközökön. Arra sem tért ki a kalkulus, hogyan jelenik meg a szervizköltségekben a lényegesen kevesebb karbantartási igény. Szintén nem számszerűsítették a kényelmet, de aki toporgott már az irodai nyomtató előtt arra várva, hogy végre bemelegedjen és kidobja a kért nyomatot, az értékelni fogja, hogy a „hidegtintás” gépekkel a nyomtatás azonnal megkezdődik, ahogy a feladatra vonatkozó impulzus befut a nyomtatóra. 

Ahogy a globális klíma- és energiaválság egyre jobban felerősíti a fenntarthatósági szempontokat, úgy irányul a fogyasztók figyelme mind jobban a környezetkímélő megoldások felé. Drienyovszki Anna ezek közé sorolja az Epson piezotintás nyomtatóit, amelyekkel akár 83 százalékot is le lehet faragni a nyomtatás energiaszükségletéből.