A kérdés most újra felmerült, hiszen Osama Bin Laden meggyilkolásáról rengeteg hamis kép kering az interneten. Néhány dolgot a laikus szemlélő is könnyen észrevehet: az árnyékok rossz helyen vannak, a kép bizonyos részlete ismétlődik, ami azt jelenti, hogy a kép egy részletét klónozták, hogy elfedjenek egy másikat, vagy rossz irányból érkező fény mind utalhat arra, hogy valami nem stimmel. Ám a bizonyossághoz komolyabb megfigyelésre van szükség.

Richard Quindry fotográfus Photoshop programmal kinagyítja a képet, így ellenőrizni tudja, hogy az egyes részeken egységes-e a felbontás, ezzel megtalálja a manipulált részeket. Mindez azonban szubjektív, a tudományos vizsgálathoz képelemző szoftvereket használnak.

Neal Krawetz, törvényszéki számítástechnikai kutató, Error Level Analysis nevű technikát alkalmazott egy divatoldalon megjelenő modell képének valódiságának vizsgálatánál, és megállapította, hogy Viktória szépségének titka nem a kozmetikumokban, hanem a képszerkesztő programokban  rejlik.

Az Error Level Analysis a kép különböző részeinek minőségbeli különbségeit elemzi. A JPEG formátumú képek minden mentésnél veszítenek minőségükből. Ha azonban a képet már nagyon sokszor elmentették, vagy nagyon gyenge minőségű, akkor nehéz észrevenni az esetleges hamisítást.

A JPEGsnoop fájldekódoló szoftver felismeri, ha a képet Photoshop vagy más szerkesztő program segítségével megváltoztatták.

A hamis képek felismerése azonban nem mindig egyszerű még ezeknek a programoknak a segítségével sem. Arról nem is beszélve, hogy ha egy képen nem találnak hamisításra utaló nyomot, akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy valódi. Lehet egy nagyon jó hamisítvány is. Azt, hogy egy kép hamis, könnyebb bebizonyítani, mint azt, hogy igazi.

Az internet világában a „hiszem, ha látom” tétel mára már érvényét vesztette. Jobb, ha leginkább „nem hiszünk a szemünknek”.