Legfrissebb híreink
Galaxy S 4 teszt – az év sztárja
Megkaptuk egy hétre a Samsung idei zászlóshajóját, hogy megmondjuk róla a frankót. Nos, ha rövidek szeretnénk lenni, azt mondanánk, hogy a Galaxy S 4 egy jó telefon, ám ennél azért jóval árnyaltabb a helyzet. Az elődmodell külsejét idéző újdonság a legtöbb fronton hozza az elvártakat, de korántsem hibátlan.
Bevezető
Már vígan várja a vásárlókat az üzletek pocain a Samsung Galaxy S sorozatának legújabb képviselője, melyre – ahogy az utóbbi években megszokattuk – a gyártó aktuális nagyágyújaként tekinthetünk. A dél-koreaiak idén is beleadtak apait-anyait, hogy az ő felső kategóriás droidjuk legyen a legnépszerűbb a piacon, azaz minden földi jóval ellátták a Galaxy S 4-et, s igen erőteljes marketing kampányt állítottak fel mögé világszerte.
Elöljáróban érdemes annyit tudni a készülékről, hogy fekete és fehér árnyalatokban létezik, s régiótól függően nyolcmagos Samsung Exynos 5 Octa vagy négymagos Qualcomm Snapdragon 600 processzor felel a meghajtásáért. Európában – így hazánkban is – az utóbbi változat hódít, ennek megfelelően mi is egy ilyet vettünk górcső alá.
Az S 4 a trendeknek megfelelően 5 hüvelykes Full HD kijelzőt és 13 megapixeles kamerát kapott, ám külső megjelenése alig tér el a tavalyi nagyágyúétól, ezért a rajongók egy része nagyot csalódott benne. A tesztben többek között arra keressük a választ, hogy a készülék tudásbeli és hardveres fejlődése eleget nyom-e a latban ahhoz, hogy az S 4-re ne az S III ráncfelvarrt verziójaként tekinthessünk.
Külső, kijelző
Tesztkészülékünk fekete színben pompázik, amitől egy kicsit elütnek a fehér tartozékok; egy „agybadugós” headsetet, egy adatkábelt és egy töltőfejet rejt a mobil viszonylag kis méretű doboza. Az egyébként kellemes minőségű, mikrofonnal ellátott füleshez mi sajnos nem kaptunk gumiharangokat, de remélhetőleg ezek benne vannak a bolti csomagban, hiszen ezek híján gondban lesznek az átlagnál szűkebb vagy tágabb hallójárattal bíró júzerek.
Extraként kaptunk egy S View Cover nevű tokot, ami egy speciális kinyitható tok, melynek hátlapja a telefon gyári hátlapjaként funkciónál, előlapján pedig egy kis ablak található. Ezen a kis ablakon keresztül a tok felnyitása nélkül is láthatjuk a legfontosabb információkat (például a pontos időt, az értesítéseket) mi több, akár a hívásainkat is kezelhetjük. Az ötletes, szemből a hegesztőpajzsra emlékeztető tartozék jóvoltából úgy tudhatjuk biztonságban a csúcsmobilt, hogy közben még a használata is könnyebbé válik. Persze akadnak kivételek, például fotózáskor nem valami kellemes a lifegő fedőlappal bíbelődni.
Nézzük az S 4 külsejét! A készülék majdnem 0,3 hüvelykkel nagyobb átmérőjű kijelzőt kapott elődjénél, ám ez nem volt különösebb hatással a fizikai kiterjedésére. Ezt rendkívül vékony oldalsó és a korábbinál kisebb alsó, illetve felső kerettel érte el a gyártó, ami dicséretes, hiszen így az S 4 nem lett egy hatalmas tepsi, ráadásul előlapját szemlélve nem az jut először a felhasználó eszébe, hogy ide bizony egy nagyobb megjelenítő is kerülhetett volna.
Apropó megjelenítő! Az S 4-ben egy 4,99 hüvelykes, 1920 x 1080 pixel felbontású – így 441ppi pixelsűrűségű – Super AMOLED érintőképernyő kapott helyet, ami PenTile mátrixos megoldással operál. Ez utóbbi általában nem sok jót ígér, hiszen a alpixelek elrendezése miatt közelről kevésbé sima, mondhatni „tüskés” képet tár a felhasználó elé, ám a Galaxy S 4 esetében ennek nyoma sincs a magas képpontsűrűség jóvoltából. A Gorilla Glass 3 üveggel védett kijelző betekintési szöge kiváló, megfelelő fényereje miatt napfényben is jól olvasható, színei pedig élénkek. Érdekesség, hogy a beállításokban lehetőségünk van a színek élénkségének megadására, négy szint közül választhatunk: szokásos, dinamikus, film, professzionális fénykép. Az Adapt Display nevű okosság bekapcsolásával a készülék integrált RGB érzékelőjére bízhatjuk a kijelző beállítását. Lehetőségünk van bekapcsolni a megjelenítő speciális érzékenységét, mely révén kesztyűvel is gond nélkül kezelhetővé válik a készülék.
Az eszköz formája nem sokat változott az S III-hoz képest, s ezért a Samsung kapott hideget-meleget a felhasználóktól. Akiknek bejött az S III dizájnja, azok értelemszerűen örülnek a kavics ihlette formavilágnak, ám hatalmasat csalódtak azok az emberek, akik előremutató, újszerű külsőre számítottak.
Visszatérve az egyes elemek elhelyezkedésére, a megjelenítő fölött a gyártó logója, a telefonhangszóró, az értesítési LED, a 2 megapixeles előlapi kamera és egy sor érzékelő (mozgás, fény-, proximity szenzor) nyílása látható. Alul a már megszokott funkciógombok várnak bennünket: a menü és a vissza itt is kapacitív, állítható háttérvilágítással megáldott érintőgomb formájában került bevetésre, a „home” gomb pedig megőrizte” jól bevált” formáját – amit szerény véleményem szerint lassan nem ártana mellőzni egyrészt az újítás, másrészt az egységesség jegyében.
A mobil oldalain minőséget sugárzó fém keret fut végig, ami jelentős előrelépést jelent a tavalyi, polikarbonátból építkező zászlóshajóhoz képest – ugyanakkor messze nem elegendő ahhoz, hogy az unibody alumínium házba csomagolt HTC One-nal egy lapon említhessük, persze a Samsung nyilván más szempontok alapján alkotta meg idei nagyágyúját, mint a HTC, szóval ebbe most nem mennék bele mélyebben. A lényeg, hogy az S 4 alapvetően nem kelt gagyi benyomást, s biztosra vehető, hogy anyaghasználata pozitív élményt nyújt azoknak a júzereket, akik egy korábbi Galaxy S modellről váltanak.
Az imént említett fém keretet minden oldalon megtöri valami: az S 4 tetején a 3,5mm-es jack kimenet és egy infravörös port figyel, balra a hangerőszabályzó gombok, jobbra pedig a ki/bekapcsoló gomb került. A telefon talpán a microUSB aljzatot találjuk.
Ha megfordítjuk a kütyüt, akkor a szinte papírvékony műanyag hátlappal találjuk szemben magunkat, ami szerintem elég pofás mintát kapott. A felső harmadban, közép tájt a 13 megapixeles kamerát, a hozzá tartozó LED villanót és a gyártó logóját láthatjuk, a bal alsó sarok felé pedig a kihangosító hangszóró nyílása figyelhető meg.
Ami a készülék összeszerelési minőségét illeti, nem lehet okunk panaszra, nincs recsegés-ropogás, minden a helyén van, ahogy azt egy felsőkategóriás mobil esetében el is várjuk.