Szinte már mindenki találkozott SMS vagy e-mail formájában érkező megtévesztő üzenetekkel, amik ismert cégek arculati elemeit felhasználva, az ő nevükben kérik el az emberek személyes adatait vagy akár egyenesen banki hozzáférésüket, amit a csalók aztán vagy a dark weben értékesítenek, vagy maguk élnek vissza a megszerzett adatokkal, megkárosítva a gyanútlan embereket. A védekezésben a legfontosabb a tudatosság, ugyanakkor létezik egy egyszerű technológiai megoldás is, ami a véletlen kattintás esetén is növeli az emberek biztonságát.

„Főszerepben a biztonság!” – ez is lehetne a jelszava a következő egy hétnek. Január 28-a az adatvédelem nemzetközi napja, míg február 7-e a biztonságos internet napja. Hogy miért van szükség ezekre? Az Unicef adatai szerint minden nap több, mint 175.000 gyerek megy fel az internetre életében először. Ahogy a határok egyre jobban elmosódnak az online és az offline világ között, egyre nagyobb feladat, hogy törekedjünk a biztonságra.

Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének legfrissebb ENISA Fenyegetettségi Térkép nevű riportja szerint a pandémia következtében népszerűvé vált hibrid munkavégzés világszerte felgyorsította a szervezetek üzleti folyamatait támogató felhőalapú szolgáltatások bevezetését. 

Az okostelefonok nem csak meghatározó digitális asszisztenseink a hétköznapok során, hanem szinte a teljes életünket tároljuk rajtuk. Fényképeket, videókat, e-maileket, bankkártyaadatokat és egyéb információkat érhetünk el, mindezt bárhonnan és bármikor, ezekből a kezünkben tartott készülékekből, amelyek biztonsága ezért fontosabb mint gondolnánk.