OnePlus One – a legjobb telefon azok közül, amelyeket nem lehet* megszerezni

Markert László - 2014. augusztus 22.

A "flagship killerként", avagy a zászlóshajók rémeként híressé vált OnePlus One nem egy olyan mobil, amit bármelyik sarkon be lehet szerezni, de egy kedves régi barátunk, Markert Laci szert tett egy példányra, amellyel kapcsolatban megosztotta velünk tapasztalatait egy tartósteszt képében. Az olvasmányos cikkből kiderül, hogy melyek azok a dolgok, amik a vliág egyik, ha nem a legjobb ár/érték aránnyal bíró okostelefonjává teszik a One-t.

(*: lehet, de csak nehezen.)

" - Milyen telefon ez?

 - OnePlus One.

 - HTC?

 - Nem, OnePlus.

 - Samsung?

 - Nem, OnePlus, ez a gyártója.

 - ???"

Mi is az a OnePlus One? A OnePlus egy kínai mobiltelefon-gyártó, amit 2013. december 17-én (!) alapítottak. Nem a semmiből, mert a főnök korábban VP volt az OPPO-nál, ami szintén egy feltörekvő kínai gyártó. A One pedig az első mobiljuk, amit 2014. április 23-án (azaz az alapítás után négy hónappal) jelentettek be, és nyártól kapható.

Miért írtam azt fenn, hogy nem lehet megszerezni? Mert a gyakorlatban ez így van, ezt a telefont nem lehet csak úgy megvásárolni. A vásárláshoz szükséges egy meghívó, amivel a http://oneplus.net oldalon keresztül rendelhető meg a OnePlus One. Jelenleg csak a 64 GB-os fekete telefont lehet ilyen módon megszerezni, de később lesz 16 GB-os fehér is.

Háttér

2012 eleje óta használtam a Samsung Galaxy Nexusomat, ezt a telefont szerettem eddig a legjobban mind közül. Sokat gondolkodtam a következő telefonomon. A Nexus-széria nagyon megtetszett, viszont a Nexus 4-et és 5-öt is az LG gyártotta, én pedig az LG Optimus 2X miatt nem veszek több LG-t. HTC-t, Samsungot sem akartam venni, mert se a HTC Sense, sem a sok, eltávolíthatatlan S-applikáció nem tetszik. Pár hónapja hallottam először a OnePlus One-ról, és kb. egy hónapja döntöttem el, hogy ez lesz a következő telefonom.

Specifikáció

A telefonban egy négymagos Qualcomm Snapdragon 801-es processzor ketyeg 2,5 GHz-es órajelen. Emellett természetesen van külön grafikus chip is, egy Adreno 330-as, 578 MHz-en. Memóriából 3 GB, tárhelyből 16 vagy 64 GB. Az akkumulátor 3100 mAh-s, a kijelző 5,5 colos, full HD felbontású, Gorilla Glass 3-mal borítva. A telefon támogatja az LTE-adatátvitelt (4G), van benne kétcsatornás WiFi, Bluetooth 4.0, NFC, GPS, gyorsulásmérő, giroszkóp és digitális iránytű is. Elől egy 5 megapixeles, hátul egy 13 megapixeles kamera található. Van még alul dupla hangszóró, illetve három mikrofon.

Kívülről

A OnePlus One nagy. Lehet vitatkozni, hogy az iPhone 5S-nél csak alig 3 cm-rel magasabb és szűk 2 cm-rel szélesebb, de nem érdemes. Nagy telefon hatalmas kijelzővel, egykezes használatra nem vagy csak nagyon korlátozottan alkalmas. (Én az elejtésveszély miatt nem kockáztatok, két kézzel használom, de majd később bizonyára áttérek egy kézre, ha megszokom.)

A OnePlus One szép. Nagyon aprólékosan van megtervezve minden ív és részlet, szinte hihetetlen, hogy egy ilyen telefont hozott össze egy gyártó, amelyik egy éve még nem is létezett. Az előlapot uralja az 5,5 colos kijelző, aminek a szélén egy keskeny krómcsík fut végig. (Igazából a kijelző van felül és a csík alul, de ez szemből nem egyértelmű.) Felül található a fülhallgató-kimenet és egy mikrofon, alul a két hangszóró, a microUSB-csatlakozó és még egy mikrofon. A hátlap pedig ... Fogtam én már üveg hátlapot; szappantartó-műanyag hátlapot; rücskösített műanyagot, sima fémet, műanyagot fémbetéttel. A OnePlus One hátlapja textúrázott műanyag, de itt a műanyagot ne samsungos műanyagként kell elképzelni. Nagyon kellemes a tapintása, és nagyon jó fogást ad a telefonnak. Ha már itt járunk, meg kell említeni a hátsó kamerát, ami egy 13 megapixeles, 6 lencsés Sony Exmor, dupla LED-es vakuval. És hátul is van egy mikrofon, ami jó szolgálatot tesz a zajszűrésnél. A bal oldalon van a hangerőt szabályozó gomb és a microSIM tálcája, a jobb oldalon pedig a bekapcsológomb.

 

 

A telefon háza magnézium, stabil és merev. Jól ki van súlyozva, a 162 g-os tömeg egy ekkora telefonhoz jól passzol, nincs olyan érzésem, hogy ha most a telefon után nyúlok, akkor a lendülettől a szoba sarkába dobom.

Belülről

A OnePlus One nemzetközi verzióját CyanogenMod 11S-sel szállítják, ami a 4.4-es Androidra (KitKat) épül. Rengeteg kisebb és nagyobb dolgot lehet rajta beállítani, amikkel még jobban testreszabható a telefon. A Quick Settings (a "lehúzós" menü, amit két ujjal lehet rögtön elérni) is teljesen módosítható. Rengeteg téma közül lehet választani (ezek általában fizetősek), amikkel az ikonoktól a hátteren keresztül a gombokig mindent meg lehet változtatni.

A telefon érintéssel is felébreszthető, nem kell hozzá a bekapcsológomb. Kettőt "kattintva" bekapcsol, kört rajzolva rögtön elindul a kamera alkalmazás, V-t rajzolva pedig a vaku. Természetesen működik a hangvezérlés is, ezt a funkciót már néhány Android-verzióval ezelőtt megkaptuk.

 

 

Kamera: ez a CyanogenMod-féle Camera app, ami a szokásokhoz híven szintén rengeteg beállítást tartalmaz. Fényképezésnél, ha jól számoltam, 30-féle mód közül lehet választani: HDR, alacsony záridő, éjszakai mód, tucatnyi "filter" (szépia, scretch stb.). Van panorámakép készítésre is lehetőség, mint ahogy lehet játszani a fehéregyensúllyal és a kép méretével, minőségével. Ennél viszont sokkal érdekesebb a videófelvétel: van time lapse-mód, lehet készíteni 4k-s (UHD: 3840 × 2160, DCI: 4096 x 2160) felvételeket is, és a legjobb: van slow motion! Maximum 1080p-vel 60 fps, maximum 720p-vel pedig 120 fps választható. Az így készített videókkal nehéz betelni, a kiöntött pohár víztől kezdve az esőn keresztül a fűben szaladó emberekig minden fantasztikusan néz ki.

Néhány applikáció még, amiket érdemes megemlíteni: AudioFx -- rengeteg beállítással ellátott lejátszóprogram; Gallery -- nagyon szép galéria, többféleképpen is rendezhető fényképek és videók, slideshow; Screencast -- ahogy a neve is mondja, a telefon képernyőjének tartalma rögzíthető, nagyon praktikus.

 

 

Tesztképek letöltése teljes méretben (4208 x 3120 pixel): egyik ,másik

 

Akkumulátor: a 3100 mAh a gyakorlatban annyit jelent, hogy jó sokáig biztosan nem kell azon aggódnia senkinek, hogy lemerül-e a nap végére a telefon. Aktív használat mellett könnyedén kibírt két munkanapot a telefon: egyik nap reggel 90%-ról indulva másnap késő este ment 10% alá a töltöttség.

Használat: a négymagos processzor kitesz magáért, hihetetlenül gyors minden. Szinte semmi lag, az alkalmazások azonnal indulnak és gyorsan betöltődnek. Az appok közötti váltás is folyamatos, a böngészőben a közelítés-távolítás szintén villámgyors. Mondjuk 2014 van, ez manapság alap, de hát muszáj ezeket leírni, ha egy "flagship killer" telefonról van szó, nem?

Ezeken túl

A OnePlus One-t használni kivételes élmény. Ezt alátámasztja, hogy nagyon sokan kíváncsiak a telefonra: kollégák, barátok -- jó sokan megnézték az elmúlt pár napban. Szinte mindenkinek nagyon tetszett. Ez nem egy tucatmobil: a kidolgozottsága, a teljesítménye, és az ezekhez társuló hihetetlen ár teljesen egyedivé teszik. Merthogy az ára: a kisebbik, 16 GB-os modell 299, a nagyobbik, 64 GB-os pedig 349 dollár (euróban: 269, ill. 299). 

Verdikt

Szerintem egyértelmű: ha valaki meg tudja venni ezt a telefont, akkor meg kell venni. Nem baj, hogy túl nagy. Nem baj, hogy androidos. Nem baj, hogy nincs ujjlenyomat-olvasó. Ennél a telefonnál semmi sem baj. Ez a telefon egyszerűen tökéletes, és ha nem is az, hát megvonom a vállam, és azt mondom: mit várhatnék el egy 300 eurós telefontól?

Fotók, videók

A fenti galériákban láthattok néhány (igen rosszul sikerült) képet a telefonról, 2, azaz kettő képet, amit a telefonnal fotóztam, és néhány screenshotot. Videóból alant látható egy 720p-s, 120 fps-es, illetve egy screencast a CM Screencast appjával rögzítve.

 

 

 

 

 

Kulcsszavak: teszt, OnePlus One
Vissza