A Piac és Profit KKV-AKADÉMIA november 11-én tartotta „Okos Üzlet” című konferenciáját, amin az okos eszközök üzleti és mindennapi életben betöltött szerepe került középpontba. A rendezvény során számos példát mutattak be a téma szakértőinek számító előadók, hogy feltárják az intelligens megoldások jelentőségét, használatuk előnyeit és veszélyeit. Óhatatlanul szóba került a prezentációk során a kütyük egyre nagyobb térnyerését felvázoló jövőkép, mely amellett, hogy kényelmesebb, könnyebben tervezhető mindennapokkal és az energiapazarlás jelentős csökkenésével kecsegtet, negatív oldala is van.

Dimitrova Dessislava, az AlphaSonic Kft. ügyvezető igazgatója a Deloitte kutatásának eredményével szemléltette előadásában az okoseszközök növekvő piacát, majd több frissen kifejlesztett okoseszközről is beszélt, melyek egyértelműen jelzik, hogy ebben az ágazatban hatalmas potenciál van.

Az alábbi képen látható vezeték nélküli okosegér például merőben eltér a jelenleg elterjedt társaitól. Lényegében egy kesztyűről beszélhetünk, amellyel a levegőben navigálhatunk és kattinthatunk és egy sor extra funkciót is kínál.

Vezeték nélküli "légegér"

Az előadó előrevetítette az intelligens, automatizált otthonok megjelenését, melyeket akár távolról is vezérelhetünk, így megadhatjuk például, hogy hány fok legyen, milyen zene szóljon és milyen hangulatú világítás fogadjon, amikor hazaérünk a munkából. A jövőbeli okos otthonokat remekül szemlélteti a Corning 2011-ben kiadott videója, amit Dimitrova Dessislava levetített a közönségnek.

Frankó Csuba Dea, a Kürt Akadémia társalapítója és üzletfejlesztési igazgatója a dolgok internete, vagyis az Internet Of Things (IOT) fogalom tisztázásával indította prezentációját. A jövőnket, sőt már a jelenünket is jelentős mértékben meghatározó, számos területre – például gyártás, orvostudomány, mezőgazdaság, közlekedés, logisztika, okos otthonok, biztonságtechnika, energiaszolgáltatás stb. – kiterjedő dologról van szó, amely túlmutat a gépek közötti kommunikáción (M2M), hiszen magába foglalja az eszközökön túl a hozzájuk kapcsolódó protokollokat, szolgáltatásokat, alkalmazásokat is. A technológia fejlődésével az IOT egyre inkább kiszélesedik, így haladunk az automatizált rendszerek elterjedése felé.

A különböző alkalmazások révén kiterjeszthető funkcionalitással bíró okos eszközök megjelenése több előremutató szolgáltatás megjelenését hozta magával, melyek figyelemre méltó sikereket értek el már az az elmúlt években is. Mivel az „újítók” friss megoldásokra, új készüléktípusokra alapozhatják szolgáltatásukat, reformot indíthatnak termékeikkel az egyes iparágakban.

A telekommunikáció frontján több sikeres megoldás is született ily módon, elég csupán a WhatsApp csevegőplatformra, vagy az ingyenes internetes telefonálást lehetővé tévő Viberre gondolni, melyek eredményesen ötvözték a mobilszolgáltatók meglévő infrastruktúrájában és az okostelefonokban rejlő lehetőségeket.

A zeneipar szintén átment némi változáson, hiszen míg korábban CD-kről hallgattuk kedvenc zenéinket, ma már a legtöbben valamilyen streaming szolgáltatást – pl. Spofify – használunk, vagy olyan online zeneáruházból, mint az iTunes töltjük le kedvenc albumainkat közvetlenül a zenelejátszónkra, számítógépünkre, okostelefonunkra.

A vendéglátás területén is új szereplők jelentek meg a piacon a közösségi szállás-szolgáltatások képében, melyek üzemeltetéséhez elegendő párszáz ember a több ezer főt foglalkoztató szállodaláncoktól (pl. Hilton) eltérően, hiszen lényegében csak csatornaként funkcionálnak a szállásadó és szállást kereső felhasználók számára. A közösségi szállás szolgáltatást kínáló AirBnb például már 6000 fős felhasználói bázissal büszkélkedhet, miközben csupán 300 főt foglalkotat.

Az új technológiák felhasználásával a navigáció frontján is nagy sikereket értek el a közösség erejéből merítő megoldások, mint például a Waze, amely az autósok jelentései alapján, valós időben mutatja a dugókat, útlezárásokat, sőt arra is lehetőséget nyújt a szoftver, hogy az újonnan felfedezett utcákat felrajzolhatják a térképre a sofőrök.

A fenti példákon túl néhány olyan fejlesztésre is felhívta a figyelmet az előadó, melyek jelentősége csak a jövőben teljesedik ki. Ilyen például az a néhány centből előállítható mikrochip, ami az általa közvetített rádióhullámokból nyer energiát, tehát nincs szüksége külön energiaforrásra. Ezt a csupán néhány hónapja kifejlesztett vívmányt több területen is eredményesen alkalmazhatják, a ruha szöveteibe integrálva például lehetővé tehetik az emberi test megfigyelését és bizonyos betegségek gyors felismerését. Az orvostudomány mellett az gyártási folyamatokra is elképesztő hatást gyakorolhat a technológiai fejlődés az elkövetkezendő években. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az iPhone-okat is gyártó Foxconn bejelentése, miszerint hamarosan emberek helyett robotokat alkalmaz gyáraiban (a technológia feltételek egyelőre nem adottak ehhez, hiszen az ember finom mozgását, minőség-megítélését még nem sikerült integrálni a gépekbe).

Nyilvánvaló, hogy a digitalizálódás útján haladva emelkedik az integráció szintje, ami révén megváltozik a felhasználók szerepe, s fogyasztókból bizonyos szinten ők maguk is szolgáltatókká válhatnak. Ez a változás lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb megosztását és kiaknázását, miközben új ökoszisztémák létrejöttét eredményezi.

Az előadó arra is kitért, hogy milyen kockázatai vannak a rohamos fejlődésnek, a digitális szféra terjeszkedésének. Komoly problémát hordozhat magában például a megoldások sokszínűsége, hiszen emiatt nehéz lehet őket átlátni, kezelni és kézben tartani. Még ennél is komolyabb kérdéseket vet fel a biztonság és a magánélet bizalmas mibenlétének fenntartása. Már szinte minden tevékenységhez kapcsolódik valamilyen szolgáltatás, alkalmazás (pl. alvásmonitorozás, fitnesz stb.), életünket szinte teljesen behálózzák a technológia gyümölcsei. Így nem kétséges, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a megfelelő biztonsági megoldásokra. Sajnos még kissé homályos, hogy a jövőben pontosan milyen módszerekkel és eszközökkel gondoskodhatunk védelmünkről és miként kezelhetjük a leghatékonyabban a szolgáltatások szerteágazó világát.

A konferencia további előadásain az okos eszközök és a hozzájuk kapcsolódó megoldások üzleti szegmensben betöltött szerepéről hallhattunk részleteket. Többek között az Ecoguards Kft. stratégiai igazgatója, Rátkay Gábort is hallhattuk, aki azt magyarázta el, hogy a villamosenergia-fogyasztás részletes mérése intelligens eszközökkel és webes adatgyűjtéssel egyszerűen kimutatja az elpazarolt energia mennyiségét, aminek tudatában a fogyasztók döntéseket hozhatnak a gazdaságosabb működés érdekében.

Hogy az okos eszközök forradalma milyen hatással van az üzleti szférára és milyen lehetőségekkel számolhatnak a cégvezetők, az kiderül a Prím Online beszámolóból, amely szintén az „Okos üzlet” konferenciát dolgozza fel, ám tőlünk eltérően üzleti szemmel.