Szoftver

A hardverelemeket az Android Ice Cream Sandwich kelti életre, méghozzá a Samsung-féle TouchWiz UX kezelőfelülettel kiegészítve. A használat meglehetősen egyszerű. A képernyőn megjelenő lakat félrehúzásával már meg is kezdhetjük a hét "desktop" testreszabását. Elég ha a megfelelő helyen hosszabb ideig időzik az ujjunk, máris előugrik egy panel, ahol appokat, vagy widgeteket válogathatunk a képernyőre. Ezeket aztán persze átméretezhetjük, vagy át is rendezhetjük kedvünk szerint.

A jobb felső sarokból bármikor indíthatunk Google keresést, míg a bal felső sarokban található kis négyzetekre kattintva előkerül az eszközön elérhető összes alkalmazás.

Az alsó fekete sáv még érdekesebb. A vissza-nyilat talán nem kell túlmagyarázni, ahogy a házikót sem. Viszont harmadik ikon igen hasznos. Segítségével visszatérhetünk a korábban használt alkalmazásainkhoz, tovább írhatjuk a félbehagyott leveleket, vagy tovább olvashatjuk a túl hosszúra nyúlt kütyüs cikkeket. A negyedik ikon segítségével képernyőképet készíthetünk, ami számomra egy kicsit túlságosan előtérbe tolt szolgáltatás, tekintettel arra, hogy átlagos használat mellett én csak és kizárólag véletlenül készítettem ilyen felvételt, szándékosan soha.

A fekete sáv jobb oldalán található információs ábrákra kattinva felugrik egy panel, ahol rögtön tájékozódhatunk az aktuális eseményekről, de elérhetjük a beállítások funkciót is, illetve ki/bekapcsolhatjuk a WiFi-t, a Bluetooth-t vagy épp a GSM modult.

Használat

Használat során érezhető volt némi akadozás, de lehet, hogy csak én vagyok maximalista. Néha úgy éreztem, hogy adott animációnak azért simábbnak kéne lennie egy ilyen szép nagy kijelzőn.

Két hét használat alatt a Tab 2 egyszer sem fagyott le, szépen tette a dolgát. Persze nagy kérdés, hogy mi is a dolga. Én igazán mindent megtettem. Töltöttem rá filmeket, beállítottam az összes levelezésemet az Evernote jegyzeteimet, a naptáraimat, a Dropboxomat, szóval mindent ami manapság felhőben elérhető. Ezzel együtt nem találtam meg azt a rést a notebook és a telefon között, ami egyértelművé tette volna számomra, hogy pontosan miért lenne szükségem egy táblagépre.

Könnyebb rajta gépelni mint egy telefonon, de nem annyival, mint amennyivel nagyobb és nehezebb annál. Kényelmesebb az ölben tartani a heverőn mint egy MacBookot, de nem annyival mint amennyivel kisebb a kijelzője és kompromisszumos a használhatósága.

Ez volt az én személyes véleményem. Az unokahúgomé meg valami egészen más. Ahogy meglátta az asztalomon a Tabot, a hatalmába keríttette. Kicsit nem figyeltem oda, és már tele is volt játékokkal, pörögtek rajta az aktuális tini sztárok YouTube videói, és ment a Facebook chat a barátnőkkel. Azt hiszem velem van a hiba.

Persze az is igaz, hogy az unokahúgomnak nincs MacBookja meg okostelefonja.. Ha lenne neki, talán őt sem babonázná meg ennyire a tablet-élmény.

Összegzés

Ezzel a kiépítéssel a Tab 2 inkább a közép, mintsem a felső kategóriát célozza meg, igaz ezt közepes áron is teszi, jó minőségű anyagok felhasználásával, recsegésmentesen összerakva. Jó eszköz, csak ajánlani tudom annak, akinek tényleg szüksége van egy tabletre. Például sokat utazik tömegközlekedésen vagy vonaton, ahol fontos a valóban hosszú akkumulátor üzemidő és kényelmesebb is egy tablet használata, mint egy notebooké.

A magam részéről azt az időt várom, amikor végleg elmosódnak a notebookok és a tabletek közötti határok. Amikor egy felcsatolható billentyűzettel valóban teljes értékű számítógépet csinálhatunk a tabletünkből, tizensokórás üzemidővel, könnyű súllyal, kis mérettel, de minden szükséges funkcióval. Sajnos ezt az időt a Windows 8-sem hozza el, de egy lépéssel azért közeledik hozzá.