Nem is olyan régen még problémát okozott az internet lakáson belüli megosztása, és itt nem csak a technikai részre gondolok. Sajnos voltak olyan szélessávú előfizetések, melyek még ezt is tiltották. Ma már azonban mindkét problémára van megoldás, és a kapcsolat megosztását végző eszközök is nagy választékban vásárolhatók bármely műszaki áruházban. Ezt a problémát járja körül jelen írásában Játékgyáros.

Manapság röpködnek a mozaikszavak, sokszor nem is tudjuk mi mit jelent, melyiket érdemes bizonyos célokra megvásárolnunk. Volt már erre vonatkozó írásunk, de azóta újabb készülékek jelentek meg a piacon, további mozaik szavak kerültek a köztudatba. A következő írás segítséget nyújthat az eligazodásban, a teljesség igénye nélkül.

Bizonyára ismerős az érzés minden kütyümániásnak, aki éppen egy újabb kütyü (természetesen nem hosszútávra tervezve :)) beszerzésén töri a fejét, hogy nem tud választani. Miután ebből a sorból én sem lógok ki, és természetesen megint keresem a legújabb kütyümet, megosztanám vívódásomat, elbizonytalanodásomat az olvasóval.

Sokszor, sok helyen felmerülő kérdés, hogy az alapfunkciókon kívül vajon még mi mindenre lehet használni egy PDA-t? A legegyszerűbb válasz a mindenre, vagy a másik véglet a semmire. Természetesen mindkét véglet indokolható, észérvekkel alátámasztható, de én azt hiszem az igazság valahol középen lehet.

Egy érdekes videóra akadtam az interneten, melyen azt kísérhetjük figyelemmel, hogy vajon a 802.11g valóban gyorsabb-e a 802.11b-nél Windows Mobil környezetben, és ha egyáltalán gyorsabb, akkor az jelentős sebesség különbség-e, vagy gyakorlatilag nincs jelentősége melyik "dolgozik" tenyérgépünkben.

A hírekben, vagy az árlistákban csak úgy repkednek a kreatívok által kitalált és a köztudatba került mozaikszavak. Minden készüléktípust besorolnak valahová. PDA, PNA, PND, PMP , PDA/GSM kombó, MP3, MP4, MP3P, MP4P. De melyik mit takar valójában? Van átfedés? Piárfogás, vagy valós értékeket takar? Ennek járunk utánna jelen írásunkban.